Tudomány - Hit (65)
Tartalom
(Az idézetek száma folyamatosan bővül.)
Ampère,André-Marie-fizikus, kémikus... (32.)
Bamm, Peter - orvos (55.)
Bencze Gyula - kémikus (63.)
Clinton, Bill - amerikai elnök (22.)
Collins, Francis - orvos, genetikus (21.)
Compton, Arthur H. -fizikus (54.)
Eddington, Sir Arthur Stanley - asztrofizikus (19.)
Einstein, Albert (41.42.43.44.)
Endrődi Sándor (65.)
Franklin, Benjamin -természettudós (33.)
Gauß, Carl Friedrich-matematikus...(37.38.)
Gitt, Werner - informatikus (11)
Gray, James - zoológus (62.)
Heisenberg, Werner (51.52) - fizikus
Herschel,Friedrich Wilhelm - csillagász (7.)
Hewish,Antony- fizikus (57.)
Isaak Newton- fizikus, matematikus (1.)
Jastrow, Robert - kozmológus (8. 29.)
Jeszenszky Ferenc -fizikus (59.)
Kastler Alfred - fizikus (61.)
Kepler, Johannes - matematikus, csillagász (25.)
Kiss Ferenc - orvos (12)
Lengyel Menyhért - író... (10.)
Lennox, John C. - matematikus (4)
Little, Paul E (20)
MacArthur, Dr. John -író, lelkész-tanár F. (14.)
MacDovell, Josh és Don Stewart (5.)
Marconi, Guglielmo - fizikus (58.)
Mott, Sir Nevill F. (56.)
Pascal, Blaise - fizikus, matematikus (2. 16.)
Pierre Lecomte du Nouy-biológus, biofizikus (3.)
Planck, Max - fizikus (6. 18. 23.45.46.47.48.53.)
Rutherford, Ernest (24.)
Schrödinger, Erwin (49.50.)
Spurgeon, C. H. (17.)
Szentágothai János - anatómus (9. 13.)
Szent-Györgyi Albert - biokémikus (26.)
Thompson,Richard L. (35.)
Thürkauf, Max (39. 40.)
Török Tibor (34.)
Vernet, Daniel (15.)
Vizi E. Szilveszter - orvos (27.)
Ward,Keith (36.)
Weisskopf, Victor F. -fizikus (60.)
65.
Endrődi Sándor:
A TUDÓS
Te ünnepelt, te irígyelt, csodált,
Kinél magasbra ember soh'se szállt,
Lángelméd szárnyán merészen bejártad
Roppant körét a komoly tudománynak,
Könyvekbe róttál éjét meg napot,
Repültél ott, hol más csak ballagott,
Gyönyört, szerelmet büszkén megvetettél,
S ha pihentél, csak ormokon pihentél,
Életed célja egy volt: az igazság,
Pazarul föláldoztál mindent érte,
Nem szédített sem mélység, sem magasság,
Szilárd léptekkel haladtál feléje.
Ahol mi összerogytunk, tovább küzdtél,
Mi szunyókáltunk hitvány mécsesünknél
S te mentél az ég mesgyéin tovább,
Nyitott szemekkel, tenger titkon át,
Hogy el ne mulaszd a pillanatot,
Mikor majd arcát tisztán láthatod.
Mit ember tudhat, híven összeszedted,
Vezettél a homályban, nem vezettek,
Maga voltál az élő ismeret,
Istenhez senki nem járt közelebb.
Mondd hát, e roppant, rengeteg tudásból,
Mely nagy elmédben tündöklőn világol,
Mi az eredmény, az átszűrt valóság?
A tudós válaszolt: Alázatosság.
Endrődi Sándor
(1850. január 16. – 1920. november 7.)
magyar költő, író, irodalomtörténész, műfordító, publicista
64.
A Cambridge-i Egyetem (Egyesült Királyság) fizika tanszékének helyet adó Cavendish Laboratórium kapuján található felirat:
„Magna opera Domini exquisita in omnes voluntates ejus”
1973 óta angolul is olvasható:
„The works of the Lord are great; sought out of all them that have pleasure therein.”
„Nagyok az ÚR tettei, kikutathatják, akiknek csak kedvük telik benne.”
Zsoltárok 11:2
63.
Beck Mihály:
„Ami a hivatalos tudományt illeti, ilyen egyszerűen nem létezik. Van intézményes tudomány, amely a tudományos közösség szerveződésének eredménye, de a tudomány senkinek nem tulajdona, így természetesen nincs senkinek joga megállapítani, mi a hivatalos és mi nem az! A tudományban a felismerések és felfedezések értékét a független ellenőrzés, a bizonyítás és a tudományos ismeretek rendszerébe való beilleszkedés szabja meg. Az áltudományos mesterkedéseknél éppen ez a független ellenőrzés, az állítások kielégítő és tudományos igényű bizonyítása hiányzik.”
Forrás:
Bencze Gyula riportja Beck professzorral: Gondolkozzunk, ha már vagyunk!
Megjelenés: Természet Világa, 126:2, 1995, p. 88-90.
Bencze Gyula
(1929. november 14. - )
magyar kémikus, tudománytörténész, egyetemi tanár
62.
Sir James Gray:
„Egy baktérium sokkal bonyolultabb, mint az emberek előtt ismeretes bármely élettelen rendszer. Nincs a világon olyan laboratórium, amely felvehetné a versenyt a legkisebb élő szervezet biokémiai tevékenységével.”
Science Today, 1961., Sir James Gray, 21. old.
Sir James Gray
(1891. október 14. – 1975. december 14.)
brit zoológus
61.
Alfred Kastler:
„Ha a kozmonauták a Hold rejtett felszínén felfedeznének egy működő automatikus alumíniumüzemet, akkor ez nem arról győzné meg őket, hogy ezt az üzemet nem a véletlenek játéka hozta létre a Hold felszínén található különféle elemek közötti fizikokémiai reakciók révén. Sokkal inkább hallucináció áldozatainak hinnék magukat. Nos, a legkisebb baktérium is sokkal zseniálisabban működő organizmus, mint egy automatikus alumíniumüzem… Túl korai tagadni a célszerűséget létezését a biológiai mindenségben.”
Alfred Kastler: Az a különös anyag. Gondolat kiadó, 1980. 10-11.o.
Alfred Kastler
(1902. május 3. – 1984. január 7.)
Nobel-díjas francia fizikus
60.
Victor F. Weisskopf:
„Úgy tűnik, mintha valaki így rendezte volna el, hogy a sűrűség mindenütt egyforma legyen, még olyan helyeken is, amelyeknek nem volt soha lehetőségük arra, hogy egymással kapcsolatba kerüljenek…Vajon az anyag miért részesült előnyben az antianyaggal szemben ilyen csekély mértékben? Olyan ez, mintha valaki kezdetben valamivel több anyagot tett volna a fazékba, mint antianyagot…Valóban, a zsidó-keresztény tradíció olyan módon írja le a világ keletkezését, amely meglepően hasonlít a tudományos modellhez. Korábban tudományos szempontból hibásnak tűnt azt mondani, hogy a világosság korábban jött létre, mint a Nap. A jelenlegi tudományos felfogás valóban feltételezi, hogy az univerzum kezdetben különböző sugárzással volt telített, már sokkal azelőtt, hogy a Nap teremtésére sor került…”
Forrás:
Victor F. Weisskopf: A világegyetem eredete c. cikk. Természet Világa, 1985/12. szám, 540–541 o.
Victor F. Weisskopf
(1908. szeptember 19. – 2002. április 22.)
osztrák-amerikai elméleti fizikus , az Amerikai Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának volt elnöke
59.
Jeszenszky Ferenc
„Hölgyeim és Uraim, akik nem művelői a tudománynak, azonban akikkel a tudomány nevében fellépő személyek elhitették, hogy a világ, amelyben élünk nem Isten műve, hanem az anyag önszerveződésének terméke, tudják meg, hogy Önöket becsapták. Visszaéltek tudatlanságukkal és jóhiszeműségükkel. Önök ezért nem felelősek, hiszen a csalást csak nehezen lehet felismerni. Azonban azt, akit becsapnak, noha nem felelős, veszteség éri. Önöket is veszteség érte, amikor bezárult Önök előtt egy csodálatos világ kapuja.”
Forrás:
Dr Jeszenszky Ferenc: Kereszténység, vagy evolúció? Evangéliumi Kiadó, 2015, 30-31.o.
Dr Jeszenszky Ferenc
(1932. augusztus 22. – 2011. április 21.)
okleveles fizikus, a természettudományok doktora
58.
Guglielmo Marconi
„Minden lépés, melyet a tudomány megtesz, újabb és újabb meglepetésekhez és eredményekhez vezet bennünket. Mégis, a tudomány olyan, mint egy lámpás pislogó fénye egy sűrű sötét erdőben, melynek segítségével az emberiség Istenhez próbál eljutni. Csak a hit az, amely a fényre vezet, és amely hídként szolgálhat az ember és az Abszolút között. Büszkén vállalom, hogy keresztény vagyok. Nem csak keresztényként hiszek, de tudósként is. Egy vezeték nélküli eszköz üzenetet tud közvetíteni a sivatagon keresztül. Az imádságban az emberi lélek láthatatlan hullámokat képes küldeni az örökkévalóságba, hullámokat, melyek elérik céljukat Isten jelenlétében.”
(Simeon Popov: Why I Believe in God. A textbook, approved and published by the Bulgarian Ministry of Education, Science, and Culture. Letter No. 92-00-910/ 12 December 1992, 298
Idézi:
Tihomir Dimitrov: 50 Nobel Laureates and Other Great Scientists Who Believe in God c. idézetgyűjtemény
Az idézetet fordította:
Szabados Ádám
Guglielmo Marconi
(1874. április 25. – 1937. július 20.)
olasz fizikus és mérnök,
a drótnélküli távíró feltalálója
57.
Antony Hewish
„Hiszek Istenben. Nem látom semmi értelmét annak a feltételezésnek, hogy az univerzum és a mi létezésünk csak kozmikus véletlen, és az élet véletlenszerű fizikai folyamatok révén alakult volna ki, olyan környezetben, mely éppen erre alkalmas tulajdonságokkal rendelkezett. Keresztényként a Teremtőben való hit által kezdem felfogni, hogy mi az élet. A Teremtő egy 2000 évvel ezelőtt született emberben felfedett nekünk valamit a természetéből.”
Forrás:
Hewish Dimitrovnak írt 2002. május 27-i leveléből
Idézi: Tihomir Dimitrov: 50 Nobel Laureates and Other Great Scientists Who Believe in God c. idézetgyűjtemény
Az idézetet fordította: Szabados Ádám
Antony Hewish
(1924. május 11. - )
Nobel-díjas fizikus
56.
Sir Nevill F. Mott
„Hiszem azt is, hogy sem a fizikai tudomány, sem a pszichológia nem fogja tudni soha ’megmagyarázni’ az emberi tudatot. Számomra a tudat tehát kívül áll a tudományon, és itt van az, ahol a kapcsolatot keresem Isten és ember között.”
Forrás:
Tihomir Dimitrov: 50 Nobel Laureates and Other Great Scientists Who Believe in God c. idézetgyűjtemény
(Nevill Mott: Can Scientists Believe? London, James & James Science Publishers Ltd, 1991, 8)
az idézetet fordította: Szabados Ádám
Sir Nevill F. Mott
(1905. szeptember 30. – 1996. augusztus 8.)
fizikai Nobel-díjas angol fizikus
55.
Peter Bamm:
„A Biblia azt hirdeti, hogy az ember a teremtés és az utolsó ítélet között áll. Az e kinyilatkoztatásba vetett hit már csaknem 2000 éve a világ vigasza. A tudomány azt hirdeti, hogy az ember a majom és az atombomba között áll. Az ebbe a kinyilatkoztatásba vetett hit nem más, mint korunk kétségbeesése.”
Idézi:
Hedwig Falk: A Genezis idején - Betekintés az emberiség őstörténetébe a Biblia és a régészet megvilágításában – egy kísérlet, Evangéliumi Kiadó, 2003.
Forrás:
„Welten des Glaubens” (A hit világai), Knaur, 1964
Peter Bamm
(1897. október 20. – 1975. március 30.)
német orvos, újságíró, író
54.
Arthur H. Compton
„Ahhoz, hogy a vallás elfogadható legyen a tudomány számára, fontos megvizsgálni annak a hipotézisét, hogy a természetben egy Intelligencia működik. Az intelligens Isten melletti bizonyítékokról szóló vita olyan régi, mint maga a filozófia. A tervezettségre alapozó érv bár közhelyszerű, soha nem sikerült igazán megcáfolni azt. Ellenkezőleg, ahogy egyre többet ismerünk meg a világból, annak a valószínűsége, hogy az véletlenszerű folyamatok révén jött létre, egyre távolabbi, olyannyira, hogy kevés tudományos gondolkodó állna ki ma egy ateista hozzáállás mellett.”
Forrás:
Arthur H. Compton: The Freedom of Man. Yale University Press, 1935, 73
Az idézetet fordította: Szabados Ádám
Arthur H. Compton
(1892. szeptember 10. - 1962. március 15. )
Nobel-díjas amerikai fizikus , a Compton- effektus felfedezője
53.
Max Planck:
"A fizikai kutatások eredménye ahhoz a felismeréshez vezet, hogy a világmindenség építőkövei nem összefüggéstelenül helyezkednek el, hanem egységes terv szerint függnek össze... A legcsodálatosabb azonban az, hogy a törvények szakszerű megfontolása minden elfogulatlan emberben azt a benyomást keltik, hogy a természetet értelem, céltudatos akarat irányítja... A természettudomány és a vallás tehát nem zárják ki, inkább kiegészítik egymást."
Forrás:
M. Planck: Reden und Vorträge (Beszédek és előadások)
Idézi:
Dr. Tomka Ferenc, Találkozás a kereszténységgel
Max Planck
(1858. április 23.—1947. október 4.)
Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika megalapítója
52.
Werner Heisenberg:
„A természettudományok poharából az első korty ateistává tesz, de a pohár alján ott vár Isten.”
"Der erste Trunk aus dem Becher der Naturwissenschaft macht atheistisch, aber auf dem Grund des Bechers wartet Gott."
Idézi:
Ulrich Hildebrand: “Das Universum – Hinweis auf Gott?” in Ethos, No. 10, 1988
Forrás:
Werner Heisenberg, Across the Frontiers (New York 1974), p. 219
Werner Karl Heisenberg
(1901. december 5. – 1976. február 1.)
Nobel-díjas német fizikus
51.
Werner Heisenberg:
„A tudomány történetében egészen Galilei hírhedt pere óta hangoztatják, hogy a tudományos igazság összeegyeztethetetlen a világ vallásos értelmezésével. Bár meg vagyok győződve arról, hogy a tudományos igazság a maga területén legyőzhetetlen, soha nem tartottam lehetségesnek, hogy a vallásos gondolkodás tartalmát elvessem, mint az emberiség tudatának egy idejétmúlt részét, melynek mostantól búcsút kellene intenünk. Életem során ezért újból és újból arra kényszerültem, hogy a két gondolkodási terület kapcsolatáról elmélkedjek, mert soha nem kételkedtem annak valóságában, melyre mutatnak.”
Forrás:
Tihomir Dimitrov: 50 Nobel Laurates and Other Great Scientists Who Believe in God (Idézetgyűjtemény)
Werner Heisenberg: Across the Frontiers. Harper and Row, 1974, 213.
Az idézetet fordította: Szabados Ádám
Werner Karl Heisenberg
(1901. december 5. – 1976. február 1.)
Nobel-díjas német fizikus
50.
Erwin Schrödinger
„A tudatot nem lehet anyagi fogalmakkal megmagyarázni. Hiszen a tudat abszolút fundamentális. Nem lehet semmi mással megmagyarázni a létét.”
Forrás:
Erwin Schroedinger: ’General Scientific and Popular Papers,’ in Collected Papers, Vol. 4. Austrian Academy of Sciences. Friedr. Vieweg & Sohn, Braunschweig/Wiesbaden, 1984, 334
Az idézetet fordította:
Szabados Ádám
Erwin Schrödinger
(1887. augusztus 12. – 1961. január 4.)
Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja
49.
Erwin Schrödinger:
„Megdöbbent, mennyire hiányos az engem körülvevő valódi világról megrajzolt tudományos kép. Rengeteg tényszerű információt közöl, a tapasztalatainkat lenyűgöző rendszerbe szedi, azonban rémesen hallgat minden olyan dologról, ami igazán közel van a szívünkhöz, ami ténylegesen számít. Egy szót nem mond a pirosról és kékről, a keserűről és édesről, a fizikai fájdalomról és fizikai élvezetről; semmit nem tud a szépről és a csúnyáról, Istenről és az örökkévalóságról. A tudomány néha úgy tesz, mintha ezeken a területeken is lennének válaszai, de a válaszok időnként annyira ostobák, hogy nem is jut eszünkbe komolyan venni azokat.”
Forrás:
Erwin Schroedinger: Nature and the Greeks. Cambridge University Press, 1954, 93
Az idézetet fordította:
Szabados Ádám
Erwin Schrödinger
(1887. augusztus 12. – 1961. január 4.)
Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja
48.
Max Planck:
„A vallásnak is és a tudománynak is szüksége van tevékenységeihez az Istenbe vetett hitre, sőt, az előbbinek a kezdetén áll, az utóbbinak minden gondolkodás végén. Az előbbi számára a világnézet tekintetében Isten az alapot képviseli, az utóbbinak minden érvelés koronáját.”
Fordította:
Szabados Ádám
Forrás:
Max Planck: Religion und Naturwissenschaft, Johann Ambrosius Barth Verlag, 1958, 27
47.
Max Planck:
„Nem lehetséges végső összeütközés a vallás és a tudomány között; az egyik ugyanis kiegészíti a másikat. Úgy gondolom, minden komoly és reflektív ember felismeri, hogy természete vallásos elemét el kell ismernie és kultiválnia kell ahhoz, hogy emberi lelke minden ereje tökéletes egyensúlyban és harmóniában működhessen együtt. És valóban, nem véletlen, hogy minden kor legnagyobb gondolkodói mélyen vallásos lelkek voltak.”
Fordította:
Szabados Ádám
Forrás:
Max Planck: Where Is Science Going? W. W. Norton, 1977, 168
46.
Max Planck:
„Engem, aki fizikus vagyok – olyan ember, aki az egész életét egy teljesen prózai tudománynak, az anyag tanulmányozásának szentelte –, biztosan senki nem tartana fantasztának. Az atom tanulmányozása által mondom tehát, hogy nincs olyan dolog, hogy anyag! Minden anyag csakis egy atomi részecskéket mozgató erő következtében áll elő és marad egyben, mely erő egyben tartja a legkisebb naprendszert, az atomot. Az egész univerzumban nincs azonban intelligens és örökkévaló erő, azt kell tehát feltételeznünk, hogy e mögött az erő mögött van egy öntudatos, intelligens Elme és Szellem. Ez a valódi eredete az anyagnak.”
Fordította:
Szabados Ádám
Forrás:
Kurt Eggenstein: The Prophet J. Lorber Predicts Coming Catastrophes & the True Christianity. PU Valkyrie Publishing House, 1984
45.
A tudomány és a vallás kapcsolatának komplementaritásával kapcsolatban írta Planck:
„A kettő nem zárja ki egymást, éppen hogy kiegészítik egymást és kölcsönhatásban vannak egymással. Az embernek szüksége van a tudományra a megértéshez, és szüksége van a vallásra a megfelelő irányú cselekvéshez.”
Fordította:
Szabados Ádám
Forrás:
Udo Schaefer: The Imperishable Dominion. George Ronald Publishers, 1983, 84
_(1).jpg)
44.
Albert Einstein
„Annak ellenére, hogy ilyen harmónia van a kozmoszban, melyet véges értelmemmel én is fel tudok ismerni, még mindig vannak emberek, akik azt mondják, hogy nincs Isten. Ami viszont igazán dühössé tesz, az az, hogy nézeteik alátámasztására engem idéznek.”
Fordította:
Szabados Ádám
(divinity.szabadosadam.hu)
Forrás:
Ronald W. Clark: Einstein: The Life and Times. Hodder and Stoughton, 1973, 400
Albert Einstein
(1879. március 14. - 1955. április 18.)
Nobel-díjas fizikus
.jpg)
43.
Albert Einstein
„Minél többet foglalkozom a tudománnyal, annál inkább hiszek Istenben.”
Fordította: Szabados Ádám
(divinity.szabadosadam.hu)
Forrás:
Jim Holt: ’Science Resurrects God’, The Wall Street Journal, 1997
Albert Einstein
(1879. március 14. - 1955. április 18.)
Nobel-díjas fizikus
42.