Természet (40)
Tartalom
(Folyamatosan bővül)
Benedek Elek - író, újságíró... (1)
Biblia (10.)
Browne, Sir Thomas (3.)
Dsida Jenő (29.)
Eötvös József (38.)
Frank, Anna (28.)
Fekete István (33.)
Füle Lajos (22.)
Gárdonyi Géza - író, költő (2. 12. 16. 18. 19.)
Hamvas Béla (39.)
Leibniz, Gottfried Wilhelm (13.)
Lucado, Max (34.)
Mikszáth Kálmán (32.)
Nagy Bálint (37.)
Németh László (25.)
Ørsted, Hans Christian (23.)
Petőfi Sándor (24.36.40.)
Planck Max (27.)
Reinke, Johannes - botanikus (6.)
Selye János (11.)
Shakespeare, William (15.)
Siemens, Werner von - felfedező.. (9.)
Spurgeon, C.H. (35.)
Szentágothai János - anatómus... (7.)
Wass Albert (17)
Várnai Zseni (20.)
Vinci, Leonardo da (21.)
von Linné, Carl (26.30.31.)
Vörösmarty Mihály (14.)
Zelk Zoltán - költő... (8.)
40.
Petőfi Sándor:
„Ez ismét szép napja volt életemnek, nagyon szép. A természettel mulattam, az én legkedvesebb barátommal, kinek semmi titka nincs előttem. Mi csodálatosan értjük egymást, és ezért vagyunk olyan jó barátok. Én értem a patak csörgését, a folyam zúgását, a szellő susogását és a fergeteg üvöltését… megtanított rá a világ misztériumainak grammatikája, a költészet. Értem pedig különösen a falevelek zörgését. Le-leülök egy magányos fa alatt és órákig hallgatom, mint zizegnek lombjai, mint suttognak fülembe tündérregéket, melyektől a lélek mámoros álomban meghúzza a képzelet harangját s beharangozza az égből az angyalokat szívembe, e kis kápolnába.”
Forrás:
Úti levelek Kerényi Frigyeshez, X. levél, 1847, Miskolc, július 8.
Petőfi Sándor
1823. január 1. - 1849. július 31.
magyar költő, forradalmár
39.
„Kimegyek a kertek közé, hogy teleigyam magam az érettség illatával (…) De kimegyek azért is, mert a mulandóságnak e bűvös napjaiban, inkább, mint a friss áprilisban, a lángoló júliusban, közvetlenül át tudok élni valamit: az élet megdicsőülését. Az az arany, ami az égen és a levegőben ragyog, nem természeti jelenség. A megdicsőülés aurája fénylik az érett föld körül. S ebben a világfölötti tündöklésben, a halál küszöbén, de az élet csúcsán, amikor érett, mézes békében már szenvedély s erőszak nélkül a természet önszántából szórja el egész vagyonát, ebben a megnyugodott szépségben minden alkalommal megérik belül is valamilyen rejtélyes gyümölcs.”
Forrás:
Hamvas Béla: A Babérligetkönyv (esszékötet), Budapest, 2005, Medio Kiadó Aranynapok c. esszé (részlet)
Hamvas Béla
(1897. március 23. - 1968. november 7.)
író, filozófus
38.
Eötvös József:
„Ha a nap leszállva eltűnt,
Mint egy fényes képzelet,
S a sötét éj fátyolával,
Elterűl a föld felett:
Szívesen andalgok akkor
A harmattelt réteken,
És a hallgató természet
Nyúgodalmat ád nekem.”
Eötvös József: Holdvilág c. vers, 1834
Eötvös József
(1813. szeptember 3. – 1871. február 2.)
magyar jogász, író, miniszter
37.
„Mintha óriássá
Nőttek volna a fák
Titokban rezdülnek
A havas koronák.
Bár Matuzsálemként
Éljek sok esztendőt,
Szívem csak áldani
Tudja a Teremtőt.”
Nagy Bálint: TÉLI TÁJON c. vers
Nagy Bálint
(1914. szept. 3. - 1998. jún. 4.)
földműves, parasztköltő
.jpg)
36.
Petőfi Sándor:
„Én merengve, oh természet,
Örök szépségidre nézek,
S szemeimnek bámultában
Néma, de szent imádság van.
Mint felém repeső szivek,
Rezgenek a falevelek,
S ábrándos suttogásukban
Mennyi kedves, szép titok van!
Fáktól vagyok körülvéve,
S mint édes fia fejére
Áldó keze az atyának,
Ugy hajolnak rám az ágak.
Istenem, de boldog vagyok!
Majd, hogy sírva nem fakadok.”
Petőfi Sándor: A hegyek közt
Zugliget, 1848. szeptember 8.
Petőfi Sándor
1823. január 1. - 1849. július 31.
magyar költő, forradalmár
35.
Spurgeon:
„Az az érzésem, mintha Isten minden tavaszi kankalinban és százszorszépben velem beszélne, mintha minden csillagban nyájasan tekintene rám, mintha minden reggeli szellő fuvallatában nekem énekelne és mintha minden zivatarban nekem kiáltana.”
C. H. Spurgeon: Egy vidám földműves életbevágó tanácsai – Szántó János beszédei, Evangéliumi Kiadó
Charles Haddon Spurgeon
(1834. jún. 19.-1892. jan. 31.)
angol baptista prédikátor
.jpg)
34.
Max Lucado:
„Szeretnéd látni, milyen hatalmas Isten? Nézd meg a hegyeket! Akarod látni a gyengédségét? Érints meg egy virágot! Akarod tudni, milyen erős? Hallgasd a mennydörgést! Isten teremtett világa ott van minden nap a szemed előtt. Amikor rácsodálkozol a körülötted lévő természet szépségére, jusson eszedbe megköszönni Istennek a teremtést!”
Forrás:
Max Lucado: Kegyelem itt és most, Harmat-KIA, 2015, 165.o. (június 5.)
Fordította: Szőczi János
Max Lucado
(1955. január 11. - )
amerikai író és prédikátor
.jpg)
33.
Fekete István:
(a természetről)
„Ebben nem … csalódsz ... Nem beszél, hát nem is hazudik; nem ígér, és mégis odaadja mindenét, nem szól, és mégis többet mond, mint amit valaha ember mondott.”
Forrás:
Fekete István: Tüskevár
Fekete István
(1900. január 25. - 1970. június 23.)
magyar író
32.
Mikszáth Kálmán:
A természet az egyedüli, melyet a fantázia nem szépíthet, nem nagyíthat, csak törpíthet.
Forrás:
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak; Az a fekete folt
Mikszáth Kálmán
(1847. jan.16.-1910.máj.28.)
író, országgyűlési képviselő
31.
Carl von Linné
„A Nagy Alkotó azért hozott bennünket e világra és azért díszített fel szemekkel, hogy látván alkotásai gyönyörűségét, felmérhessük azokat, mint a Nagy Alkotó műremekeit.”
Forrás:
CSODÁLATOS DOLGOK A ROVAROKRÓL című előadása a svéd Tudományos Akadémián, 1739. október 3-án, Ábrahám Back orvosdoktor fordította svédről latinra, megjelent az Amoenitates Academicae, II. kötetének (Holmiae 1751.) 389-406 oldalain
Idézi:
Váczy Kálmán: CARL LINNÉ (1707-1778) a természet rendszerezője -Vallomásai műveiről
Carl von Linné (eredetileg Carolus Linnaeus)
(1707. május 23. – 1778. január 10.)
svéd természettudós, orvos és botanikus, a tudományos növényi rendszertan megalapozója
30.
Carl Linné
A rovarokat, ezeket az apró és lenézett lényeket, csodálatra méltóknak és a természet legtökéletesebb alkotásainak tartom. Habár aprók és hangtalanok, mégis világosabban beszélnek mint a Nagy Alkotó többi műve.
Forrás:
CSODÁLATOS DOLGOK A ROVAROKRÓL című előadása a svéd Tudományos Akadémián, 1739. október 3-án. Ábrahám Back orvosdoktor fordította svédről latinra, megjelent az Amoenitates Academicae, II. kötetének (Holmiae 1751.) 389-406 oldalain
Idézi:
Váczy Kálmán: CARL LINNÉ (1707-1778) a természet rendszerezője -Vallomásai műveiről
Carl von Linné (eredetileg Carolus Linnaeus)
(1707. május 23. – 1778. január 10.)
svéd természettudós, orvos és botanikus, a tudományos növényi rendszertan megalapozója
29.
Dsida Jenő:
„A horizont ma ködökbe vesző,
s a nagy világ egyetlen
csöndes hómező.”
Dsida Jenő: December
Dsida Jenő
(1907. május 17. - 1938. június 7.)
erdélyi magyar költő
28.
Anne Frank:
„Aki retteg valamitől, magára maradt vagy szerencsétlen, egyetlen és legjobb módszer, ha kimegy a szabadba, oda, ahol teljesen egyedül lehet, egyedül az égbolttal, a természettel és Istennel. Csak akkor, egyedül csak akkor érezheti, hogy minden úgy van, ahogy lennie kell, s hogy Isten azt akarja, hogy boldogok legyünk az egyszerű, de gyönyörű természet ölén. Amíg van természet - s valószínűleg mindig is lesz, éljünk bármily nehéz körülmények között is - vigaszt nyújt minden bánatunkban. Meggyőződésem, hogy a természet enyhíti minden nyomorúságunkat.”
Forrás:
Anne Frank naplója, 1944. február 23.
Anna Frank
(1929. június 12. - 1945. március)
Zsidó származású német lány, akit „Anne Frank naplója” címmel kiadott, a második világháború idején írt naplójegyzetei tettek világhírűvé.
27.
Max Planck:
„...intellektusunk megköveteli, hogy a természet törvényei között felismerjük azt a két hatóerőt, amely titok, de minden tudást áthat: a rendet, amelyről a tudományok, s Istent, amelyről a vallások beszélnek.”
Idézi :
G. Martinetti: A mai hit észérvei, Paulus Hungarus Kiadó-Kairosz Kiadó, 2001
Fordította: Strijk András
Max Planck
(1858. április 23.—1947. október 4.)
Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika megalapítója
.jpg)
26.
Carl von Linné
"Láttam az örök, végtelen, mindentudó, mindenható Istentől való jelenségeket, és tisztelettel térdre estem Előtte."
Idézi: Vladimir Vukanovic: Tudomány és hit, Kálvin János Kiadója, 1998, 19.o.
Carl von Linné (eredetileg Carolus Linnaeus)
(1707. május 23. – 1778. január 10.)
svéd természettudós, orvos és botanikus
.jpg)
25.
Németh László:
„Mi, tudósok, egyben hasonlítunk a teológusokhoz. Mi is Isten nagy könyvét olvassuk, a természetet.”
Forrás: Németh László: Galilei, Dráma négy felvonásban
I. felvonás (1953)
Németh László
(1901. április 18. – 1975. március 3.)
Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró
24.
Petőfi Sándor
„Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz.”
Petőfi Sándor: A Tisza, Pest, 1847. február
Petőfi Sándor
1823. január 1. - 1849. július 31.
költő, forradalmár
23.
Hans Christian Ørsted
„Nekem úgy tűnik, hogy az egész természet annak a szellemnek a műve, melynek a saját létünket is köszönhetjük. Ha valóban a szemünk előtt tartjuk a gondolatot, hogy ugyanarról az értelemről van szó, ugyanarról a teremtő erőről, mely a külső természetben és a saját gondolkodásunkban, érzéseinkben is megnyilvánul, akkor úgy éljük meg a természethez való kapcsolatunkat, mint létezésünk nagy harmóniájának részét, nem pedig úgy, mintha egy igen erős hatalom szellemiségének anyagi következménye lennénk.”
Forrás:
H.C. Ørsted „Der Geist in der Natur“, 2 Bände, 1. Band, Leipzig 1853, S. 57
Hans Christian Ørsted
(1777. augusztus 14. – 1851. március 9.)
dán fizikus, vegyész, az elektromágnesesség felfedezője
22.
Füle Lajos:
Teremtetett
Minden igaz tudás csak hű csodálat.
Egy hópehely ezer kristályból állhat,
és mindenik létével ezt kiáltja:
teremtetett csodás szimmetriája!
Füle Lajos: Szent ámulással, 6. o.
Füle Lajos
(1925. - )
költő, Ybl-díjas mérnök
.jpg)
21.
Leonardo da Vinci:
„A festészet néma költészet, és a költészet vak festészet. Egyik is, másik is a természetet utánozza.”
Forrás:
Leonardo da Vinci: Tudomány és művészet.
Leonardo da Vinci
(1452. április 15. - 1519. május 2.)
olasz származású polihisztor; festő, szobrász, építész, tudós, feltaláló, matematikus, hadmérnök, zeneszerző, költő és író
20.
Várnai Zseni:
„Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.”
„Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:
csodák csodája: létezés… tavasz!”
Várnai Zseni: Csodák csodája
Várnai Zseni
(1890. május 25. – 1981. október 16.)
József Attila-díjas költő
.jpg)
19.
Gárdonyi Géza
„Micsoda gondolatból alkothatta Isten a virágot? Hiszen ha csak bezöldíteni akarta a földet, csupa fűvel is bezöldíthette volna. De mennyi szép virágot vegyített a fű közé! A pirinkó nefelejcstől mind a rózsáig mennyi ezer és ezerféle alakú és színű virág nyílik mindenütt, ahol emberi láb nem tapossa el!”
Gárdonyi Géza: Isten rabjai, 3. rész, 7. fejezet
.jpg)
18.
Gárdonyi Géza: Tulipán
„Nem ismerhetem a teremtés titkait, de érzem, hogy az az értelmes erő, amelyik az életnek miriádnyi sokaságát szórta el a világban, a virágot gyönyörűségnek teremtette.
Nekem titok ez a virág. Csak annyit tudok róla, hogy él és hogy bájos. Miképpen rejtőzik benne az erő? Honnan szívja
leveleibe a zöld színt, orcájába a pirosat? - nem tudom. Csak ülök előtte és nézem elandalodva. Hogy ez a tiszta, üde és bájos teremtés sárban fogamzott, sárban nőtt, és mégis égi fenségben pompázik.”
Gárdonyi Géza: Az én falum, Második kötet, Decembertől márciusig: A tulipán
17.
Wass Albert:
"Gondoltál-e már arra, hogy milyen csodálatos a világ? Mennyire egész és mennyire tökéletes minden, amit nem az ember alkotott? Nézz meg egy virágot. A legegyszerűbbet: nézz meg egy hóvirágot. Honnan tudja meg bent a föld alatt, hogy odakint már elment a hó s az ágak könnyező rügyein cinkék hintáznak a napsütésben? Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról, hogy mennyire haladt a világ a tavasszal.
Hideg föld öleli még a gyökeret, de már megindulnak benne az
élet nedvei és moccan a csíra. Felüti kis zöld fejét a nyirkos falevelek alól. Kinő a szár, utána futnak a levelek. Zöldek. A föld nedvei összetalálkoznak a napsugárral és zöldre festik a hajszálereket. Aztán kinyílik a szár, kifeslik a bimbó, előkacag a virág. Kacag. Szinte hallani lehet. Nézd meg jól, milyen szép. Milyen szép és milyen tökéletes. Ember-művész nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt. Egy láthatatlan nagy művész keze dolgozik körülötted.”
Wass Albert: Te és az Isten
Wass Albert
(1908. január 8. - 1998. február 17.)
erdélyi magyar író és költő
16.
Gárdonyi Géza:
"Az ablakomon jégvirágok. Micsoda bolond nagy művészi kedve van a télnek, hogy minden ablakot befest ezekkel az álomvilági fehér növényekkel! Mindig csak fehérrel fest. Ahonnan ő jön, ott nincs más szín, csak fehér. És mindig csak virágokat fest, különös hajlású s növésű virágokat, amilyenek sehol nem nőnek a földtekén, amik mégis igazak és bájosak. Hol az a festő, aki egyetlenegy színnel ilyen pompás örökké változatos képeket tudna festeni!"
Forrás:
Gárdonyi Géza: Az én falum, Első kötet, Márciustól decemberig: Jégvirágok
15.
William Shakespeare
(1564 – 1616)
angol drámaíró, költő, színész
„A természet varázsát ontja bőven,
A fűben, a virágban és a kőben,
Ó nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad.
De nincs oly jó, melyben ne volna vész,
Ha balga módra véle visszaélsz!”
(Shakespeare: Rómeó és Júlia. Fordította: Mészöly Dezső)
14.