Tartalom

(Folyamatosan bővülő oldal)

 

 

Apáczai Csere János -pedagógus (42.)

Babits Mihály - költő (43.)

Chain, Sir Ernst Boris-biokémikus (44.45.)

Compton, Arthur H. - fizikus (41.)

Crickk, Francis - fizikus (10.)

Csontváry Kosztka Tivadar - festőművész (30.)

Conklin,Edwin Grant biológus, zoológus (33.)

Darwin, Charles - az evolúcióelmélet kidolgozója (8.)

Edwards, Jonathan - hittudós,  misszionárius: (4.)

Einstein, Albert - fizikus (40.)

Feduccia, Alan - paleontológus (27.)

Feynman, Richard - fizikus (26.)

Füle Lajos - költő, Ybl-díjas mérnök (14. 17.)

Gárdonyi Géza - író, költő (18. 23.39.)

Gitt, Werner (46.47.)

Hoyle, Sir Fred - kozmológus, matematikus-csillagász (9.)

Kovács Ákos - énekes (37.)

Leibniz, Gottfried Wilhelm - polihisztor (32.)

Liebig, Justus (24. 34.) vegyész

MacArthur, John F. író, hitvédő prédikátor (1. 2. 3. 12. 13. 15.)

McGrath, Alister Edgar - a történeti teológiaprofesszora (12.)
Morris, Henry Madison - mérnök, apologéta (25.)

Móra Ferenc (28.)

Muggeridge, Malcolm - újságíró, író (11.)

Penrose, Roger (38.) -matematikus

Petőfi Sándor - költő (20.)

Reményik Sándor - költő (7.)

Szentágothai János - anatómus, egyetemi tanár (6.)

Szent-Györgyi Albert - orvos, biokémikus (5.)

Thompson, W. R. - biológus, entomológus (22.)

Thürkauf, Max -természettudós (35.)

Voltaire - író, költő, filozófus (21.)

von Linné, Carl (48.) - természettudós

Wald, George - biokémikus (19.)

Wetherill, George - fizikus, csillagász (16.)

 

 

 

 

 

48.

Carl von Linné

„ … csak nekünk adatott meg az, hogy gondolkodásunkat helyesen tudjuk használni és ezzel az összes többi élőlény felett állunk. A legjobb Nagy Isten nem öltöztetett fel ruhával, úgy ahogy az összes többi lényeket; mégis az ész feltalált ezernyi öltözködési módot. A természet nem adott nekünk hegyes körmöket és metsző fogakat, olyanokat, mint a tigrisé; az ész mégis megtanított bennünket a húsok és a csontok sokkal alkalmasabb módon való feldarabolására. Futásban nem versenyezhetünk a nyúllal, mégis nagyon hamar megtanultuk beérni és elfogni őt. Tőlünk megtagadta a természet azt, hogy elülső lábainkkal ásni tudjunk, azt amit megadott a vakondoknak. Megfontolással és kezünkkel kiássuk a legkeményebb köveket is. A természet nem adott nekünk tollakat, kopoltyút sem úgy mint a halaknak, mégis a kiterjedt Óceánon keresztül el tudunk jutni India legvégső határáig is. Szárnyakat adott a madaraknak, de nekünk nem adott; megtanította a madarakat a magasból való leszállás fortélyaira. Nem adta nekünk a hiúz éles szemeit, mégis fel tudjuk fedezni a napfoltokat, valamint szemeinkben a száracskákkal felszerelt ereket. Az oroszlán bőgésével félemlíti meg, mi pedig erős hangú trombitáinkkal, harangjainkkal és a hadigépekkel még hangosabb dörgést hallatunk. A vaddisznó győz jó hallásával, mi azonban hallócsövünkkel túlteszünk a vaddisznón. így tehát ésszerű, hogy ezek felé emelkedjék az ember. A többi állat nem bír ennél kimagaslóbb tehetséggel; ezt kell te hát kihasználni és hasznosítani.

(…) Jó Istenünk! mennyire tele van a föld dicsőségeddel."

Forrás: CSODÁLATOS DOLGOK A ROVAROKRÓL c előadása a svéd  Tudományos Akadémián, 1739. október 3-án. Ábrahám Back orvosdoktor fordította svédről latinra, megjelent az Amoenitates Academicae, II. kötetének (Holmiae 1751.) 389-406 oldalain

Idézi: VáczyKálmán: CARL LINNÉ (1707-1778) a természet rendszerezője -Vallomásai műveiről

Carl von Linné (eredetileg Carolus Linnaeus)
(1707. május 23. – 1778. január 10.)
svéd természettudós, orvos és botanikus, a tudományos növényi rendszertan megalapozója

 

47.

Werner Gitt:

„Az evolúcióelméletről saját szakterületem, az informatika, szilárd alaptételei nyomán alkottam a következő ítéletet: ez a modell nemcsak néhány részletében, hanem alapjában is téves. Az élet lényege a sejtekben lévő információ. Az információ viszont nem anyagi jelenség, hanem akarat és intelligencia által létrejött szellem mennyiség.”

Gyakran feltett kérdések 134.o. Evangéliumi Kiadó.

 

46.

Werner Gitt:

„A gyakorlat azt mutatta, hogy az információ keletkezéséhez szükség van egy elme kreativitására és megfelelő akaratra… Egyetlen természeti törvény, folyamat vagy eset sem létezik, amely által az anyagból információ keletkezne.”

Kezdetben volt az információ, Evangéliumi Kiadó, 2004

Prof. Dr. Werner Gitt

(1937. febr. 22. - )

kreacionista író,
nyug. igazgató, informatikus

 

 

45.

Sir Ernst Boris Chain

„Bár az elmúlt négyezer évben döbbenetes fejlődést tapasztaltunk a technológia terén, az emberi viszonyok a Tóra megírása óta lényegében változatlanok maradtak, és ezeket a viszonyokat ugyanazoknak a törvényeknek kell szabályoznia. Ezért (…) az egyetlen Mindenható, jóságos, mindent átható, örökkévaló isteni erő, akinek a képmására az emberi szellem teremtetett, számomra ma is a legésszerűbb útja annak, hogy az ember a helyét elfogadja ebben a világban és ebben az univerzumban.”

(Ronald W. Clark: The Life of Ernst Chain: Penicillin and Beyond. Weidenfeld & Nicolson, 1985, 154)

Az idézetet fordította: Szabados Ádám

http://divinity.szabadosadam.hu

Sir Ernst Boris Chain

(1906. június 19. – 1979. augusztus 12.)

zsidó származású, német-brit biokémikus

1945-ben A. Fleminggel és H. Florey-val együtt orvostudományi Nobel-díjat nyert a penicillin felfedezéséért

 

44.

Sir Ernst Boris Chain

(1906. június 19. – 1979. augusztus 12.)

zsidó származású, német-brit biokémikus

1945-ben A. Fleminggel és H. Florey-val együtt orvostudományi Nobel-díjat nyert a penicillin felfedezéséért

A materialista evolúcióelméletről mondja :

„Inkább hinnék tündérekben, mint egy ilyen vad spekulációban. Évek óta mondom, hogy az élet eredetével kapcsolatos spekulációk nem vezetnek használható eredményre, hiszen a legegyszerűbb élő szervezet is túl összetett ahhoz, hogy azok alapján az elképesztően primitív kémiai folyamatok alapján értelmezzük, mellyel tudósok próbálkoznak, amikor megkísérlik megmagyarázni a milliárd évekkel ezelőtt történt megmagyarázhatatlant. Istent nem lehet kiiktatni ilyen naiv gondolatokkal.”

(Ronald W. Clark: The Life of Ernst Chain: Penicillin and Beyond. Weidenfeld & Nicolson, 1985, 147-148)

Az idézetet fordította: Szabados Ádám

http://divinity.szabadosadam.hu

 

43.

Babits Mihály

„Ó hidd el nékem, benned a Cél és nálad a Kulcs
Madárka tolla se hull ki, - ég se zeng, - föld se remeg,
hogy az Isten rád ne gondolna. Az Istent sem értheti meg,
aki téged meg nem ért.

Mert kedvedért alkotott mennyet és földet s tengereket,
hogy benned teljesedjenek, - s korok történetét
szerezte meséskönyvedül, - s napba mártotta ecsetét,
hogy kifesse lelkedet.”

Babits Mihály: Zsoltár férfihangra c. vers

 

Babits Mihály,

költő, író, irodalomtörténész, műfordító

(1883. november 26. – 1941. augusztus 4.)

 

 

42.

Apáczai Csere János

„Mert az Isten, minden igaz és szilárd bölcsességnek ama kimeríthetetlen óceánja, miután kimondhatatlan és határtalan bölcsességét, örök jóságát és legfőbb hatalmát eleven színekkel rajzolta meg teremtményeiben, megteremtette az embert, Ádámot, mindnyájunk közös atyját, akit minden igaznak és jónak ismeretével, emberi és isteni bölcsességgel eltöltött és felruházott (…)

De fölteheti valaki a kérdést: miben nyilatkozott meg, és milyen volt az első ember isteni és teológiai bölcsessége? Állítom, hogy megvolt benne az is, mégpedig a legnagyobb fokú, legigazabb bölcsesség. Istent ugyanis oly tökéletesen, olyan pontosan ismerte, hogy mi ebben a földi életben ennek a tökéletes ismeretnek legfeljebb ha csíráival rendelkezünk. Hiszen az Isten életét élte, így élete Isten akarata szerint folyt. Az Isten munkálkodott benne, az Isten dicsőségére. Az egyetemes erkölcsi törvény, mint vele született képesség volt meg benne, melyből mint kiapadhatatlan forrásból származnak az etika, ökonómia és politika örök igazságai. (…)

Volt neki tudniillik kiváló értelmi képessége; ebből kifolyólag elsősorban élesen látó elméje, melynél fogva az egyes dolgokban minden részletet átlátott és felfogott: volt igen nagy tudása, mellyel megismerte a dolgok okait és lényegét; volt igen nagy bölcsessége, mellyel megállapította a kölcsönösségi viszonyoknak megfelelő és átfogó elveket; volt igen nagy okossága, mellyel minden dolgot felhasználásra tudott berendezni; és végül volt igen nagy és igen tökéletes mesterségbeli készsége, mellyel mindezeket a dolgokat a gyakorlatban hozzáértően alkalmazta.”

Forrás:

Apáczai Csere János válogatott pedagógiai művei: A bölcsesség tanulásáról

Fordította: Orosz Lajos

 

Apáczai Csere János

(1625. június 10. – 1659. december 31.)

filozófus és pedagógus

 

 

41.

Arthur H. Compton

„Mi lehetne nemesebb törekvés annál, mint hogy Alkotónkkal együttműködve jobbá tegyük a világot, amelyben élünk? Ha az ember cselekedeteit a tudomány fényében szemléljük, új reménységgel telünk meg. Alkotónk iránti hűségünk, aki képességgel, lehetőséggel és felelősséggel ruházott fel bennünket életünk és világunk tökéletesítésére, feltétlenül arra inspirál, hogy szívvel-lélekkel együtt munkálkodjunk vele ezért a nagyszerű célért.”

Forrás:

Arthur H. Compton: The Freedom of Man. Yale University Press, 1935, 119

Az idézetet fordította:

Szabados Ádám

 

Arthur H. Compton

(1892. szeptember 10. - 1962. március 15. )

Nobel-díjas amerikai fizikus , a Compton- effektus felfedezője

 

 

 

40.

Albert Einstein

"Minden természettudósnál kézenfekvőnek kell lennie egy bizonyos fajtájú vallási érzésnek, mert nem képzelheti azt, hogy azokat a rendkívül finom összefüggéseket (törvényeket), amelyeket felfedez, elsőnek ő gondolta el. A felfoghatatlan világmindenségben egy határtalan magasabb rendű értelem nyilatkoztatja ki magát."

Lincoln Barnett: Einstein und das Univerzum(Einstein és a világegyetem)

Albert Einstein

(1879. március 14. - 1955. április 18.)

Nobel-díjas fizikus

 

39.

Gárdonyi Géza:

Nem kellett nekem soha teleszkóp, hogy meglássam az égi világ szédítő alkonyát, csak a mikroszkóphoz nyúltam remegő kézzel. Azt gondoltam, hogy minél apróbb az élet, annál tökéletlenebb. És láttam húszezer szemnek egymásra csatolt erejével mákszemnyire nagyított élő eleven teremtéseket, amelyeknek a teste épp oly csodás, mint a miénk. (…)És ekkor értettem meg, hogy a teremtésben az alaki nagyság nem nyom a teremtő érték-serpenyőjén semmit, hogy a világtérben hömpölygő földek nem több fontosságúak az Úr szemében mint a vízcsöppben kerengő rotatóriák.

 

Gárdonyi Géza: Hallatlan kíváncsiság, Balzsam egy sebre fejezet

 

 

Gárdonyi Géza:

magyar író és költő

(1863. augusztus 3. — 1922. október 30.)

 

 

 

 

38.

Roger Penrose

"Azt mondanám, hogy a Világegyetemnek célja van. Az nem lehet, hogy csak úgy magától alakult volna ki véletlenül."

Roger Penrose, A Brief History of Time (feature film), (Burbank, CA: Paramount Pictures, Inc., 1992)

Idézi :Harun Yahya - Csodás események láncolata

Roger Penrose

(1931. augusztus 8. - )

angol matematikus és elméleti fizikus

 

37.

Ákos

„A szemnek láthatatlan
De száz meg száz alakban
Érzékelhető
Az eltűnő időben is
Ott van Ő”

Forrás:

Igazán című dalszöveg

 

Kovács Ákos

(1968. április 6. - )

Kossuth-díjas magyar dalszerző, zeneszerző, költő, Ákos néven ismert énekes-előadóművész

 

 

36.

Wass Albert :

Látható az Isten

Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.

De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:

Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.

Forrás: Wass Albert minden verse

 

Wass Albert

(1908. január 8. - 1998. február 17.)

erdélyi magyar író és költő

 

 

35.

Max Thürkauf

 

Az ősbűn – gőg - annyira kiforgatta. eltorzította a darwinisták értelmi képességét, hogy híúságból inkább kívánnak atyául egy önmagától szerveződött majmot, mint Istent.

Max Thürkauf: A tudás még nem bölcseség, Kairosz, 2008, 54. o.

Fordította: Kerényi Dénes

 

 

Max Thürkauf

(1925. május 21. – 1993. december 26.)

svájci természettudós és filozófus

 

 

 

 

34.

Justus  Liebig

„A természet ismerete az út a Teremtő nagyságának a csodálásához, mert általa Isten fenségének igazi szemléltetőeszköze tárul elénk.  A természet törvényei és a természeti jelenségek ismerete nélkül az emberi elme kudarcba fullad azon próbálkozásánál, amikor a Teremtő nagyságát és kifürkészhetetlen bölcsességét akarja elképzelni.”

Forrás:

Christoph Einiger“Die schönsten Gebete der Menschheit” Südwest Verlag München 1964

Justus  Liebig

1845 óta Freiherr von Liebig

(1803. máj. 12. - 1873. ápr. 18.)

egyetemi professzor, a szerves kémia megalapítója

 

33.

Edwin Conklin

"Annak a valószínűsége, hogy az élet véletlenül keletkezett, körülbelül annyi, mint annak a valószínűsége, hogy egy nyomda felrobbanásakor egy teljes terjedelmű szótár jön létre"

Reader's Digest, 1963. január, 92. o.

Edwin Grant Conklin

(1863 november 24. – 1952. november 20.)

amerikai biológus és zoológus

 

32.

Gottfried Wilhelm Leibniz

(1646. július 1. – 1716. november 14.)

német polihisztor, jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus, a Berlini Akadémia alapítója és első elnöke

„Minthogy Isten jóságát, amely a teremtményekben általánosan kinyilvánítja magát, a bölcsesség irányítja, következésképpen az isteni gondviselés a világegyetem eseményeinek teljes sorozatában megmutatkozik, s azt kell mondanunk, hogy Isten a dolgok végtelen számú lehetséges sorozatából a legjobbat választotta, mely ilyenformán épp azzal azonos, amely ténylegesen fennáll.

A világegyetemben ugyanis minden harmóniában áll egymással, s a legbölcsebb lény csak valamennyi lehetőség áttekintése után, következésképpen csakis az egészről dönt. (…)

A Mindenható végtelen bölcsessége mérhetetlen jóságával párosulva azt eredményezte, hogy mindent összevetve nem lehetséges jobb annál, mint amit Isten létrehozott. Olyannyira, hogy minden tökéletes harmóniában, s a legszebb összhangban áll egymással: a formai okok, vagyis a lelkek az anyagi okokkal (azaz a testekkel), a ható vagy természetes okok a célokokkal (vagyis erkölcsi okokkal), a kegyelem uralma a természet uralmával.

Ebből kifolyólag valahányszor valami kifogásolhatónak tűnik Isten műveiben, úgy kell ítélnünk, hogy nincs bennünk elég ismeret a dologgal kapcsolatban, egy bölcs azonban, aki megértené, úgy ítélne, hogy kívánni sem lehet jobbat.

Amiből továbbá az következik, hogy nincs nagyobb boldogság, mint egy ennyire jó úrnak szolgálni, s emellett Istent mindenek felett kell szeretnünk, és teljesen meg kell bíznunk benne.”

Forrás:

G. W. Leibniz: De Causa Dei, Isten igaz ügyének védelme,

Amsterdam: Isaac Trojel, 1710. Fordította: Schmal Dániel, kézirat

 

31.

„A Szentírás azt tanítja, hogy bűnbe esett lények vagyunk, és a bűnre való hajlam velünk született.  A bűneset története cáfolja az evolúcióelmélet alapeszméjét. A Biblia nem azt tanítja, hogy az ember az erkölcsi létra legalján kezdte, és a társadalmi és pszichológiai fejlődés során lassan egyre magasabbra emelkedett, hanem épp az ellenkezőjét: az ember a teremtési rend csúcsán kezdte, de mivel vétkezett, ezért az emberi történelem a szégyenteljes erkölcsi és lelki hanyatlás története.”

Forrás: Békehirnök, 2011. 10. 16.,  Borzási Gyula, baptista lelkipásztor

 

 

30.