Idézetek tárháza - Mirjam o

 

Tartalom

(Folyamatosan új idézetek kerülnek az oldalra)

 

Elliot, Jim (13.)

Gárdonyi Géza (9. 17.)

Kálvin János (1. 2. 6. 7. 8.)

Levis, C. S. (5. 11.)

MacArthur, John (10.)

Pascal, Blaise (16. 20.)

Seibel, Alexander (3.)

Spurgeon, Charles Haddon (12.)

Tozer, Aiden Wilson (15.)

Ugo, Victor (18.)

 

 

 

20.

Blaise Pascal:

„Minden ember szívében van egy Isten-alakú vákuum, melyet sohasem lehet betölteni semmilyen teremtett dologgal. Csak Isten töltheti be azt, Jézus Krisztus által kinyilatkoztatva.”

Idézi: John Maisel - Isten-e Jézus? Második kiadás, 89. o. Fordította: Szűcs Attila

Blaise Pascal

(1623. június 19. - 1662. augusztus 19.)

francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus

19.

Fiedrich Hebbel

Az álom a legjobb bizonyíték arra, hogy nem vagyunk olyan szorosan a testünkbe zárva, mint ahogy az látszik.

Friedrich Hebbel: Tagebücher 2, 3045 (1844). 380.o.

Fiedrich Hebbel

német író és költő

1813. március 18. - 1863. december 13.

 

18.

Victor Hugo

Én nem tagadom az ördögöt. Az ördögben való hit megfordítottja az Istenben való hitnek. Egyik erősíti a másikat. Aki nem hisz egy kevéssé az ördögben, az nem nagyon hisz az Istenben sem. Aki hisz a napban, annak hinnie kell az árnyékban is. Az ördög az Isten árnyéka. Mi az éjszaka? A nappal bizonyítéka.

Victor Hugo: A nevető ember, 2. rész, 3. könyv, 332. oldal

Victor Hugo

(1802. február 26.-1885. május 22.)

francia költő és író

 

 

17.

Gárdonyi Géza

(1863. augusztus 3. - 1922. október 30.)

író, költő

„Ha ez a Föld volna a világ, mért fejlődik minden ember a lelkiség felé? Mire való a lélek gazdagodása, ha a léleknek külön célja és élete nincsen?”

Forrás:

Gárdonyi Géza: Égre néző lélek: Lélek

 

 

16.

Blaise Pascal

(francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus) írja:

"Lehetetlennek tartja, hogy Isten végtelen, hogy nincsenek részei? – Igen. – Akkor most mutatok magának valamit, ami végtelen, és ugyanakkor oszthatatlan. Egy olyan pont, amely mindenütt végtelen sebességgel mozog; ez a pont ugyanis mindenütt egy, de mindenütt oszthatatlan egészként van jelen. Ez az imént maga által lehetetlennek vélt természetes tény legyen annak a bizonyítéka, hogy létezhetnek más hasonlók is, csak még nem ismeri őket. Ne azt a következtetést vonja hát le tanulmányaiból, hogy nincs több tanulnivalója; hanem azt, hogy még végtelen sokat kell megtudnia."
Gondolatok, 231. töredék

 

"Tudjuk, hogy létezik végtelen, de nem ismerjük a természetét. Mivel tudjuk, hogy tévedés, ha a számokat végesnek fogjuk fel, tehát igaz az, hogy számban létezik végtelen. Azt azonban nem tudjuk, hogy micsoda: tévedés, hogy páros, de az is az, hogy páratlan; mert hiába adjuk hozzá az egységet, nem változik meg tőle a természete; no de mégis szám, márpedig minden szám vagy páros, vagy páratlan (igaz, hogy ez minden véges számra értendő).

Ugyanígy jól megismerhetjük, hogy van Isten, ha nem tudjuk is, micsoda. Nincsen szubsztanciális igazság, hiszen annyi mindent látunk, ami nem maga az igazság?
Ismerjük tehát a véges létezését és természetét, mert hozzá hasonlóan mi is végesek vagyunk, és kiterjedésünk van. Azt is tudjuk, hogy létezik végtelen, de természetét nem ismerjük, mert bár van kiterjedése, akárcsak nekünk, határai nincsenek. Istennek azonban sem létezését, sem természetét nem ismerjük, neki ugyanis sem kiterjedése, sem határai nincsenek."
Gondolatok, 233. töredék

 

 

15.

 

Aiden Wilson Tozer:

„Egy végtelen Isten képes arra,
hogy teljesen odaadja Önmagát minden egyes gyermekének.
Nem úgy osztja szét Önmagát, hogy mindenki csak egy részt kapjon,
hanem mindegyiknek olyan tökéletesen teljesen
adja oda Önmagát, mintha mások nem is léteznének.”

Idézi:

William Paul Young: A viskó

Immanuel Alapítvány, 2009. 225. o.

Fordította: Géczi Károly

Aiden Wilson Tozer

(1897. április 21. – 1963. május 12.)

amerikai keresztény lelkész, prédikátor, író

 

14.

„A keresztény hit nem azért igaz,

mert működik, hanem azért működik,

mert igaz. Nem egyszerűen „igaz a

számunkra”, hanem bárki számára

igaz, aki keres, mert találni

szeretne – mert az igazság akkor is

igazság, ha senki nem hisz benne, és

a hazugság akkor is hazugság, ha

mindenki elhiszi.”

Forrás:

Os Guiness, Time For Truth, Baker

Books, 2000, 79-80. oldal

Idézi:

Neil T. Anderson és Steve Goss:

Szabadság Krisztusban

(Munkafüzet), Só és Világosság

Alapítvány, 2012, 36. o.

 

 

13.

Jim Elliot:

„Nem bolond az, aki odaadja, amit úgysem tarthat meg, hogy megnyerje azt, amit nem veszíthet el.”

Idézi: (felesége) Elisabet Elliot: A mindenható árnyékában,

JÓ HÍR és az Evangéliumi Kiadó, 12.o.

(J. Elliot 1949. október 28-án keletkezett naplóbejegyzése  alapján)

Fordította: Kisházy Mária

 

Philip James Elliot

(1927. okt. 8. – 1956. jan. 8.)

keresztény misszionárius

 

Jézus:

„Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti azt. De aki értem elveszíti az életét, az megmenti azt.”

Újszövetség, Lukács evangéliuma 9:24

 

 

 

12.

Spurgeon:

(Darwin kortársa volt)

 

„Felszólítottak minket, testvéreim, hogy forduljunk el őseink ódivatú hitétől, mert a tudomány állítólag tett néhány felfedezést. A tudomány? Az a módszer, amellyel az ember megpróbálja elrejteni tudatlanságát. Ennek nem így kellene lennie, de mégis így van. A teológia dolgaiban nem szabad dogmatikusnak lennetek, testvéreim; ez helytelen lenne; de a tudósok szerint pont ez a helyes. Nektek semmit sem szabad teljes bizonyossággal állítanotok, de a tudósok nyíltan állíthatnak olyan dolgokat, amiket nem tudnak bizonyítani, és olyan hitet kívánnak híveiktől, amely sokkal fanatikusabb, mint bármely hit a mi oldalunkon.

Eszerint saját hitünket az úgynevezett tudósok állandóan ingadozó tanai szerint kellene alakítanunk, és a Bibliát aszerint kellene értelmeznünk. Micsoda badarság! A tudomány győzelmi menetét – tévesen így nevezik – leleplezett tévedések és elvetett elméletek kísérik. A korábbi kutatókat, akiket egykor csodáltak, ma megróják; a téves hipotézisek állandó hajótörése világszerte elhíresült. Mondjátok meg nekem: mely táborhoz tartoznak a tudósok, miután babonáikból és elméleteikből csupán romhalmazok és törmelékhalmok maradtak?”

Forrás:

Spurgeon, C. H., 1877, The Sword an the Trowel (A kard és a köműveskanál), 197.o.

Idézi: Ken Ham – Jonathan Sarfati – Carl Wieland: Kérdések a kezdethez, Evangéliumi Kiadó, 2003. 34. o.

Charles Haddon Spurgeon

(1834. jún. 19.-1892. jan. 31.)

angol baptista prédikátor

 

11.

Clive Staples Lewis

(1898 - 1963)

a Cambridge Egyetem középkori és reneszánsz irodalom  volt professzora

 

 

"Ha naprendszert véletlen ütközés hozta létre,

akkor az élet megjelenése ezen a bolygón szintén

a véletlen műve volt, és az ember egész

evolúciója szintén véletlenszerű volt. Ha ez így

van, akkor minden jelenlegi gondolatunk  is

véletlenszerű – az atomok mozgásának véletlen

mellékterméke. És ez vonatkozik a materialisták

és csillagászok gondolataira is, ahogy bárki

máséra is. De ha az ő gondolataik csupán

véletlen melléktermékei, miért higgyük el, hogy

igazuk van? Semmi okot nem látok rá, hogy azt

higgyem, egy véletlen képes számot adni az

összes többi véletlenről."

Idézi:

John MacArthur: Harc a kezdetért, Evangéliumi Kiadó, 2006. 95. o.

Hivatkozik:

 

C. S. Levis: Miracles, New York: MacMillan, 1947, 21.

Magyarul:

C. S. Levis: Csodák, Harmat, Bp, 1994. 19-21. o. Fordította: Somogyi György

 

 

10.

Dr. John F. MacArthur

(1939. június 19. - )

író, hitvédő prédikátor, lelkész-tanár

 

 

„Ha minden véletlenszerűen történik, akkor

semminek sem lehet valóságos célja, vagy

jelentősége. Nehéz elképzelni ennél

értelmetlenebb filozófiai kiindulópontot. (…)

A szerencse istennő volt a görög panteonban. Az

evolucionisták ugyanígy istenként tisztelik a

véletlent.  Elővették a véletlen mítoszát, és

mindenért felelőssé tették, ami történik. A

véletlent okozati hatással bíró erővé

változtatták, úgyhogy a semmi az oka mindennek.

Mi lehet ennél értelmetlenebb? (…) A véletlennek

ez a felfogása homlokegyenest ellenkezik az

ésszerűséggel.

A józan ész logikája azt sugallja, hogy minden

órát órásmester készített. Minden épületet

épületmester épített. Minden épületszerkezetet

építész alkotott. Minden elrendezésnek van

terve. Minden tervnek van tervezője. És minden

tervnek van célja. Látjuk magunk körül az

univerzumot, amely végtelenül bonyolultabb, mint

bármilyen óra, és felfoghatatlanul hatalmasabb,

mint bármely ember által készített szerkezet.

Magától értetődő a következtetés,

hogy Valaki – felfoghatatlanul hatalmas és

végtelenül értelmes - alkotta.”

Forrás:

John MacArthur: Harc a kezdetért, Evangéliumi

Kiadó, Az evolúció ellentétes az értelemmel című

fejezet, 28.-30. o.

 

9.

Gárdonyi Géza

(1863. augusztus 3. - 1922. október 30.)

író, költő

 

„Meglett, művelt emberek vannak, akik hamisnak

mondják az embernek égi honossági

bizonyítványát, s egyszerű tanulatlan emberek

vannak, akiknek fölösleges az ilyen bizonyítványt

mutogatnunk: tudják, hogy hova valók...

A sas látja a napot, nem kell neki csillagászati

bizonyíték. Bányaféreg nem hisz ilyen fényt ha

bárki állítja és bizonyítja is neki. Akinek jól

fejlett füle vagyon, hallja a zenét...”

Gárdonyi Géza: Égre néző lélek

A test című fejezet

 

 

8.

Kálvin János

"Nincs oly barbár nemzet, nincs oly elvadult nép,

melyben ne lakoznék az a meggyőződés, hogy van

Isten."

Forrás:

Kálvin János:

A keresztyén vallás rendszere, 1. könyv, 3. fejezet

Kálvin Kiadó, 1995.

Fordította: Ceglédi Sándor és Rábold Gusztáv

7.

Kálvin János

"Végtelen nagy számmal vannak úgy a földön, mint az égen azok a bizonyítékok, melyek Isten csodálatos bölcsességéről szólanak; és pedig nemcsak azok a burkoltabb bizonyítékok, amelyeknek alaposabb megfigyelésére vannak rendelve a csillagászattan, orvostan és az egész fizika, hanem amelyek bármely műveletlen ember előtt akaratlanul is feltűnnek, úgy hogy szemeiket sem nyithatják fel a nélkül, hogy ne kényszerüljenek azok tanúi lenni."

Forrás:

Kálvin János:

A keresztyén vallás rendszere, 1. könyv, 5. fejezet (Isten ismerete a világ teremtéséből és állandó igazgatásából kitünik.), 2.

Kálvin Kiadó, 1995.
Fordította: Ceglédi Sándor és Rábold Gusztáv

Kálvin János

(1509. július 10. - 1564. május 27.)

francia származású svájci reformátor, keresztyén tudós, a kálvinizmus névadója

 

6.

Kálvin János

"… mivel a boldog élet végső célja Isten

megismerése, hogy az e boldogsághoz vezető út

senki előtt elzárva ne legyen, Isten nemcsak az

emberek elméjébe adta – mint mondottuk – a

vallásnak ama magvát, hanem úgy kijelentette

magát a világ alkotmányában és ma is úgy

kijelenti magát, hogy szemeinket ki nem

nyithatjuk a nélkül, hogy kényszerülve ne volnánk

őt látni. Ha fénye oly megfoghatatlan is, hogy

istensége minden emberi érzéken felül áll, mégis

minden egyes művébe oly tisztán s világosan

véste be dicsősége biztos jegyeit, hogy még a

legtanulatlanabb ember sem hozhatja fel

mentségéül, hogy Istent nem ismeri. Ezért joggal

kiált fel a próféta (Zsolt. 104:2), hogy „ő

világossággal, mintegy öltözettel, körülvevé

magát”, mintha csak azt mondaná, hogy Isten

látható díszben csak azóta kezdett megjelenni,

mióta a világ teremtésében fensége dicső jegyeit

előhozta, melyekben fényesen tündökölni látjuk

őt, valahányszor körültekintünk…

Bárhová veti is az ember tekintetét, nincs a világon oly parányi hely, melyen dicsőségének legalább valami kis szikráját ne látnók ragyogni. S nem tudjuk a világ messze terjedő, szép és dicső alkotmányát úgy vizsgálni, hogy a megmérhetetlen erejű fényesség egészen el ne kábítson bennünket. Ezért a Zsidókhoz írt levél szerzője találóan nevezi a világot a láthatatlan dolgok nézőhelyének, mivel e világ szép rendje számunkra tükör, melyben az egyébként láthatatlan Istent meglátjuk…

Forrás:

Kálvin János:

A keresztyén vallás rendszere, 1. könyv, 5. fejezet (Isten ismerete a világ teremtéséből és állandó igazgatásából kitünik.), 1.

Kálvin Kiadó, 1995.
Fordította: Ceglédi Sándor és Rábold Gusztáv

 

 

Kálvin János

(1509. július 10. - 1564. május 27.)

francia származású svájci reformátor, keresztyén tudós, a kálvinizmus névadója

 

5.

C. S. Levis

"Ha olyan vágyat fedezek fel magamban, amelyet ennek a világnak egyetlen élménye sem elégít ki, a legvalószínűbb magyarázat az, hogy más világra teremtettem..."

Idézi:

Clark H. Pinnock: Elegendő ok, KIA, 1997. 41.o.

 

Clive Staples Levis

(1898. nov. 29.-1963.nov. 22.)

Író, keresztény gondolkodó, irodalomtörténész

4.

Clark H. Pinnock

(1937. február 3.-2010. augusztus 15.)

kanadai teológus, apologéta, író

„ Egy folyó nem emelkedik magasabbra a

forrásnál. Teljesen irreális az a hit, hogy a

világban olyan okozatok találhatók, mint például a

személyiség, erkölcsösség, szabadság és

intelligencia, amelyek ne lettek volna jelen a

világot létrehozó okban. Egyszerűen tarthatatlan

álláspontnak tűnik, hogy az anyag – az értelem,

erkölcs és személyiség nélküli anyag – lenne a

dolgok egyedüli, eredendő okozója!”

Clark H. Pinnock: Elegendő ok,

KIA, 1997. 83. old.

 

3.

Alexander Seibel

„Nem bizonyítja-e a történelem, hogy mennyire

reménytelen az emberek azon igyekezete, hogy

önmagukat megismerjék – Isten nélkül? Nem

bizonyítja-e a történelem, hogy valóban nincsen

bennünk semmi jó? Vajon nem vérrel, halállal,

könnyel és rémülettel írták-e a történelmet? (…)

Milyen reménytelen dolog azt képzelni az

emberről, hogy humanista!”

 

2

Kálvin János

(1509. július 10.-1564. május 27.)

svájci reformátor, keresztyén tudós

A józanul ítélők előtt mindig bizonyos lesz, hogy

az emberi lélekbe bele van vésve az istenség

érzete, melyek kitörölni sohasem lehet. Sőt hogy

az istenség létezéséről táplált meggyőződés

mindenkivel vele születik és mintegy a velőkbe

van rejtve, bőséges bizonyíték erre épen az

istentelenek makacssága, akik bármennyire

tusakodjanak is, mégsem tudják megszabadítani

magukat az Isten félelmétől… Mert a világ, …

amennyire tőle függ, igyekszik az Istennek

minden benne levő ismeretét kiirtani s imádását

mindenképpen megrontani. Csak azt állítom, hogy

midőn az ostoba megátalkodottság, melyet az

istentelenek az Isten megvetése céljából

magukra erőltetnek, lelkükben sorvadoz: él és

lépten-nyomon előtör az istenségek érzete,

melyet oly igen óhajtanak magukból kioltani.

Ezekből világos, hogy Isten ismerete nem oly

tudás, melyet csak az iskolában tanulunk, hanem

oly ismeret, mely anyánk méhétől fogva mindig

velünk van.

Forrás:

Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere, I.

könyv, 3. fejezet

Az istenismeret természet

szerint megvan az emberi észben, 3.

 

1.

Kálvin János

(1509. július 10.-1564. május 27.)

svájci reformátor, keresztyén tudós

"Hogy az emberi észben megvan és pedig

természetes ösztönből bizonyos mértékben az

istenség érzése, ez vitán kívül áll. Mert Isten,

hogy a tudatlanság ürügyével senki se menthesse

magát, maga adta saját ismeretét minden

emberbe, maga újítja meg ez ismeret emlékét

szüntelenül s növeli mintegy új cseppekkel; hogy

midőn egytől-egyig mindenki tudja, hogy van

Isten s ez az Isten az ő alkotója,…”

Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere,

I.könyv, 3. fejezet

Az istenismeret természet szerint megvan az emberi észben 1.

 

Kálvin János

(1509. július 10.-1564. május 27.)

svájci reformátor, keresztyén tudós

Üzenetküldés Küldj te is egy idézetet! Az idézethez add meg a pontos forrást: Az idézett mű címét, szerzőjét, a fordítót, az évszámot... Olyan adatokat, amelyek hitelesítik az idézet szerzőhöz kapcsolt valódiságát. A címed és az üzeneted nem jelenik meg az oldalon. E-mail címed: Szöveg:

Szólj hozzá Név: E-mail címed: Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon Szöveg: Milyen nap van ma Magyarországon?