Tartalom:

(Folyamatosan bővül)

 

Biblia (5. 9.)

Bonnke, Reinhard (2.)

Deák Ferenc (11.)
Dosztojevszkij,Fjodor Mihajlovics (12.)

Comenius (1.)

Csoóri Sándor (13.)

Eötvös József (16.)

Gass, Bob (17.)

Gárdonyi Géza (10.)

Göncz Árpád (14.)

Heltai Jenő  (8.)

Rousseau, Jean-Jacques (3.)

Siklós József (7.)

van Gogh, Vincent (6.)

Wass Albert (15.)

 

 

Szerzőpárosok:
Dr. Henry Cloud – Dr. John Townsend - terapeuták (4.)

 

 

 

 

 

 

17.

Bob Gass:

„A múlt egyedül emlékezetedben él tovább. Csak annyi hatalma van feletted, amennyit te adsz neki.”

Forrás:

Bob Gass: Engedd el a múltat! – Gyógyulás a múlt fájdalmából c. füzet, 28. o.

Bob Gass

ír származású amerikai keresztény pásztor, író

(1944. január 15. - )

 

16.

Eötvös József

 

„Egészen csak az szabad, ki maga felett egészen uralkodik.”

Forrás:

Sőtér István: Eötvös József aforizmák című kötete 
Kiadta az Országos Eötvös József Emlékbizottság 1988-ban

Eötvös József

(1813. szeptember 3. – 1871. február 2.)

magyar jogász, író, miniszter

„Én, én vagyok az Úr, és rajtam kívül nincsen szabadító!”

Biblia, Ézsaiás könyve 43:11

 

15.

Wass Albert:

„Nem az a szabadság, hogy úgy élhetsz, mint egy diktátor és kedved szerint érvényesítheted a benned felgyülemlett gyűlöletet. Szabadság az, hogy nincs diktátor fölötted más, csak a Teremtő Rend. És hogy a gyűlölet ellen megvédelmezheted magadat a szeretettel.”

Wass Albert:Te és a világ

Wass Albert

(1908. január 8. - 1998. február 17.)

erdélyi magyar író és költő

 

14.

Göncz Árpád:

„Nem vagyok, nem lehetek pártok, pártérdekek szolgája – világéletemben, pártban és párton kívül, a nemzet függetlenségét, a szabad gondolatot, szabad szót, a szabad hazában szabad hit gondolatát, a társadalmi igazság emberi jogokban kiteljesedő, megkülönböztetést és kirekesztést el nem ismerő védelmét szolgáltam és fogom szolgálni.”

 

Részlet Göncz Árpád beiktatási beszédéből

 

 

Göncz Árpád

(1922. február 10. -2015. október 6.)

József Attila-díjas magyar író, műfordító és politikus

 

 

 

13.

Csoóri Sándor:

"A lélekben szabad ember még az ellenfelei közt is fölemelt fejjel sétálhat."

Forrás:

Csoóri Sándor: Készülődés a számadásra

Csoóri Sándor,

(1930. február 3. - )

kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró és politikus

 

 

12.

Dosztojevszkij

„…..Nézzetek csak körül: nem éppen a világiaknál és az istenadta nép vállát nyomó egész világukban torzult el Isten képe és igazsága? Van tudományuk, de ez a tudomány csak azt foglalja magában, ami az érzékek körébe tartozik. A lelkivilágot, az emberi lény magasabb rendű felét meg teljesen elvetették, száműzték, mégpedig bizonyos diadallal, sőt gyűlölettel is. A világ szabadságot hirdetett – az utóbbi időben kivált –, és mit látunk ebben a szabadságban? Csakis rabságot és öngyilkosságot! Mert a világ azt mondja: "Ha vannak szükségleteid, elégítsd ki őket, mert ugyanolyan jogod van hozzá, mint a legelőkelőbb és leggazdagabb embereknek. Ne félj kielégíteni, sőt még gyarapítsd is őket” – ez a világ mostani tanítása. Éppen ebben látják a szabadságot. És mi az eredménye ennek a szükségletek növelésére irányuló jognak? A gazdagoknál az elkülönülés és a lelki öngyilkosság, a szegényeknél pedig – a gyűlölet és a gyilkosság, mert jogokat ugyan adtak nekik, de a szükségletek kielégítésének eszközeit még nem mutatták meg. Azt állítják, hogy a világ egyre inkább egyesül, testvéri közösséggé tömörül azáltal, hogy csökkenti a távolságokat, és a levegőn át közvetíti a gondolatokat. Ó, jaj, ne higgyetek az emberek ilyenfajta egyesülésében. Ha a szabadságot az igények növelése és mielőbbi kielégítése gyanánt fogják fel, eltorzítják tulajdon természetüket, mert sok értelmetlen és ostoba vágyat, szokást és képtelennél képtelenebb ábrándot fejlesztenek ki önmagukban. Csakis azért élnek, hogy gyűlöljék egymást, bujálkodjanak és pöffeszkedjenek. Ebédeket adni, rangot szerezni, kocsikat, fogatokat meg rabszolgákat tartani ma már olyan szükségletnek számít, amelyért akár az életüket, a becsületüket és az emberszeretetüket is feláldozzák, hogy kielégítsék, sőt meg is ölik magukat, ha nem tudják kielégíteni. A kevésbé vagyonosoknál ugyanezt látjuk, a szegények pedig egyelőre iszákosságba fojtják igényeik kielégítetlenségét és irigységüket. De nemsokára vértől részegednek meg ital helyett – odáig juttatják őket. Azt kérdem tőletek: lehet-e szabad az ilyen ember?"

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek, A világirodalom remekei, Európa Könyvkiadó, 1977, II. kötet, 2. rész, 6. könyv,k 45-46. o.

 

11.

Deák Ferenc

"Nemcsak vágyainkról kell lemondani tudni, hanem szenvedélyeinket is kell fékeznünk, s a fölhevült indulatot keblünkbe visszafojtanunk, nehogy kitörése által magunknak kárt tegyünk, vagy mások iránt méltatlanok legyünk. Aki önmegtagadással nem bír, az vágyainak, szenvedélyeinek s indulatának rabja."

Részlet a gyámleányához írt leveléből

 

Deák Ferenc

magyar államférfi, politikus
1803. október 17. - 1876. január 28.

 

 

10.

Gárdonyi Géza

„Minden adósság rablánc a nyakadon - a nyakadon, lábadon. Ha nem szorít is, nyom.
Csak egy adósság az, amely nem köt, hanem ha kötött voltál is, megszabadít, amely nem nyom, hanem fölemel - ha a gonosznak gonosz tettét hagyod megfizetetlen.”

Forrás: Gárdonyi Géza: Égre néző lélek, Lazi Kiadó, 108. o.

Gárdonyi Géza

magyar író és költő

(1863. augusztus 3. - 1922. október 30.)

 

9.

„Sohase bánjatok rosszul azzal, aki veletek rosszul bánik, se ne mondjatok rosszat annak, aki nektek rosszat mond! Ellenkezőleg: áldással viszonozzátok a rosszat! Hiszen Isten erre hívott el benneteket, és így kapjátok meg áldását.”

Biblia, Egyszerű fordítás, Péter első levele, 3:9

 

 

8.

Heltai Jenő

író, költő, újságíró

(1871. augusztus 11. - 1957. szeptember 3.)

„Tudd meg: szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang se kincs nem veszteget meg,
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
A látszatot lenézi, meg nem óvja,
Nincs letagadni, titkolni valója.

Tudd meg: szabad csak az, kinek
Ajkát hazugság nem fertőzi meg,
Aki üres jelszókat nem visít,
Nem áltat, nem ígér, nem hamisít.
Nem alkuszik meg, hű becsületéhez.
Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.
Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,
Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,
Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre
S embernek nézi azt is, aki pőre.”

Forrás:

Heltai Jenő: Szabadság című vers

 

7.

Siklós József

"Ha bilincsként nem kényszerül
elmédre bűnös gondolat,
szennyes, fertőzött képzelet,
– akkor vagy igazán szabad!"

Siklós József: Valósággal szabadok

 

6.

 

Kép:

Vincent van Gogh : Az irgalmas szamaritánus

 

6.

Vincent van Gogh

„Nem tudjuk mindig megmondani, mi az, ami bebörtönöz, körbefalaz bennünket úgy, mintha el lennénk temetve, de érezzük a rácsokat, a korlátokat, a falakat.

Mindez képzelet, fantázia lenne? Nem hiszem. És akkor felmerül az emberben a kérdés: Istenem! Sokáig, mindig, örökkön örökké így lesz ez?

Tudod, mi tünteti el a fogságot? Minden mély és komolyan gondolt szeretet. Barátnak, testvérnek lenni, szeretni – ez nyitja meg a börtönt természetfölötti hatalommal és hihetetlen erővel.”

Részlet van Gogh öccsének (Theo-nak) írt leveléből

1880. július

Idézi: Andre Agassi: OPEN, Das Selbstporträt

Aus dem Amerikanischen von Charlotte Breuer und Norbert Möllemann

Vincent van Gogh

(1853. március 30. - 1890. július 29.)

holland festő

 

 

5.

Biblia:

 

Jézus:

"És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket."

Új szövetség, János evangéliuma 8:32

4.

„Mindannyiunkat izgalommal tölt el, amikor végre képesek vagyunk nemet mondani, határokat szabni és szabadon dönteni az életünk felől, de azt már nem szívesen halljuk meg, amikor mások mondanak nemet nekünk. (…) Az érett felnőttek tudják, hogy másokat éppúgy megillet a szabadság, mint őket.”

Dr. Henry Cloud – Dr. John Townsend: Párhatárok (Határvonalak a házasságban), Harmat Kiadó, 2013, 46. o.

Fordította: Gulyás Melinda

 

3.

Jean-Jacques Rousseau

(1712. június 28. - 1778. július 2.)

francia filozófus, író és zeneszerző

 

"Sohasem hittem, hogy az ember akkor szabad, ha azt teheti, amit akar: inkább akkor, ha soha sem kell megtennie, amit nem akar."

Forrás:

Jean-Jacques Rousseau: Egy magányos sétáló álmodozásai

Fordította: Réz Ádám

 

2.

Reinhard Bonnke

Jézus végképp nem azért jött ebbe a világba, hogy az életet elviselhetőbbé tegye. Nem egy puhább matracot hozott, hogy a bűn cellájában kényelmesebben tudjunk aludni, sem nem azért jött, hogy a börtöncellánk falán egy tisztasági meszelést végrehajtson. Azt mondta: „Azért jöttem, hogy a foglyokat szabadon bocsássam”. Az evangélium nem felújítás, megjavítás vagy kidekorálás, hanem FELSZABADÍTÁS!

Forrás: Reinhard Bonnke Facebookos oldala (Fordította: Szakály Csaba)

 

1.

Comenius

Elképzelni sem lehet annál nagyobb szabadságot, minthogy az ember Isten igáját veszi magára, hogy minden egyéb köteléktől megszabaduljon...

Nem lehet annál nagyobb rabszolgaság, minthogy az ember Istennel nem törődve nyomorult módon más egyebektől engedi magát leigázni, azaz behódol olyan teremtett dolgoknak, amelyeken uralkodnia kellene, s dacol Istennel, akinek engedelmességgel tartozik. Ó, halandók, értsük meg, hogy csak egy, egyetlen lény van felettünk, a mi teremtő Urunk és majdan bíránk: egyedül neki van hatalma nekünk parancsolni, de nem úgy parancsol, mint rabszolgáknak, hanem gyermekeiként szólít engedelmességre, azt akarván, hogy engedelmeskedve is szabadok és kötetlenek legyünk.

 

Forrás:

Johannes Amos Comenius: A világ útvesztője és a szív paradicsoma, Bp., 1990, 179–180. o.

(Dobossy László és Mayer Judit fordítása)

 

Johannes Amos Comenius

(1592. március 28. - 1670. november 15.)

cseh pedagógus és író

Üzenetküldés Küldj te is egy idézetet! Az idézethez add meg a pontos forrást: Az idézett mű címét, szerzőjét, a fordítót, az évszámot... Olyan adatokat, amelyek hitelesítik az idézet szerzőhöz kapcsolt valódiságát. A címed és az üzeneted nem jelenik meg az oldalon. E-mail címed: Szöveg: