Fájdalom - Szenvedés (22)
Tartalom
Ady Endre (11.)
Áprily Lajos (10.)
Berzsenyi Dániel (13.)
Bonhoeffer,Dietrich (20.)
Bonnke, Reinhard (4. 6.)
Busch, Wilhelm (5.)
Gass, Bob (12.)
Gárdonyi Géza (7.)
Gyökössy Endre (1.)
Kolozsvári Gampierre Emil (14.)
Levis, C. S. (2.19.)
McGrath, Alister (3.)
Németh László (15.)
Reményik Sándor (9.22.)
Tóth Árpád (16.)
Wass Albert (17.21.)
Várnai Zseni (18.)
Vujicic, Nick (8.)
22.
Reményik Sándor:
„Úgy fáj már minden, minden idebenn:
a szó, s a mozdulat, s a csend is fáj,
minden, mi általreszket szívemen,
legyen az ember, muzsika, vagy táj.
Úgy fáj már minden, minden idebenn.
De néha egy-egy halk szó simogat,
s rejtekúton a szívembe talál,
s álomba ringatja a kínokat,
elaltatja a múltat, s a jövőt.
Pedig be nehéz megtalálni már
az ösvényt, a szívembe vezetőt.”
Forrás:
Reményik Sándor: Úgy fáj már minden c. vers
Reményik Sándor
(1890. augusztus 30. – 1941. október 24.)
magyar költő
21
Wass Albert
„Míg örömben jártam,
nem leltem meg Istent.
Rá csak most találtam,
hogy elveszték mindent.
Ilyenek vagyunk mi,
gyarló földi férgek,
úgy térünk csak Hozzád,
bánatok ha érnek,
szertekuszált álmok,
széttépett remények.”
Forrás:
Wass Albert: Én és az Isten c. vers (1928)
Wass Albert
(1908. január 8. - 1998. február 17.)
erdélyi magyar író és költő
20.
Dietrich Bonhoeffer
„Bennem sötét van, nálad azonban világosság,
egyedül vagyok, ám te nem hagysz el,
kishitű vagyok, nálad a segítség,
nyugtalan vagyok, nálad a békesség,
bennem keserűség, nálad türelem,
nem értem útjaid, de te tudod, milyen úton kell mennem.”
Idézi:
Fájdalmak iskolája c. könyv, Kálvin János Kiadó, 2011, 17.o.
Dietrich Bonhoeffer
(1906. február 4. – 1945. április 9.)
evangélikus lelkész, teológus, a második világháború alatti német ellenállás támogatója és mártírja
19.
Clive Staples Lewis
„Amikor az égvilágon semmi sincs a szívünkben, csak a segélykiáltás, talán Isten pont akkor nem segíthet. Mint ahogy a fuldoklón sem lehet segíteni mindaddig, amíg összevissza csapkod. Lehet, hogy saját visszaverődő segélykiáltásai miatt nem hallja meg a bajba jutott a megmentő hangját.”
Forrás:
Clive Staples Lewis: A bánatról, Harmat Kiadó, 51.o.
Clive Staples Lewis
(1898 - 1963)
a Cambridge Egyetem középkori és reneszánsz irodalom volt professzora
18.
Várnai Zseni:
“Késő van már, elalszom,
elfordulok napomtól,
a hold vizébe nézek
s kendőm beléje mártom,
ezüstben elmerítem,
szívemre ráterítem,
borogatom, – ne fájjon.“
Forrás:
Most este van c. vers, Nyugat, 1933. 20. szám
Várnai Zseni
(1890. május 25. - 1981. október 16.)
magyar költő
17.
Wass Albert
"Az emberek játszanak a szavakkal. Úgy éppen, mint
a gyermekek a játékkockával. Csakhogy a szavak
veszedelmesebbek, mint a játékkockák. Nem lehet
összeszedni őket és elrakni a ládába, ha rosszul
sikerült a játék. A szavak örökre ott maradnak,
ahova az első pillanatok hangulatában helyeztük
őket. Láthatatlanok és megfoghatatlanok és ezért
nem lehet kijavítani a hibát, amit elkövettünk velük.
Az emberek hihetetlenül könnyen játszanak a
szavakkal.[...] Ha a gyerek haszontalanul dobálja a
játékkockáit és eltör velük egy poharat, vagy
valamit, a fenekére verünk. De a felnőtteknek nem
ver senki a fenekükre, ha haszontalanul dobálóznak
a súlyos szavakkal és összetörnek vele - nem egy
tányért vagy poharat - hanem más emberek életét.”
Wass Albert: Ember az országút szélén
Wass Albert
(1908. január 8. - 1998. február 17.)
erdélyi magyar író és költő
.jpg)
16.
Tóth Árpád
„Tudom és érzem, hogy szeretsz:
Próbáid áldott oltó-kése bennem
Téged szolgál, mert míg szivembe metsz,
Új szépséget teremni sebez engem.
Összeszorítom ajkam, ha nehéz
A kín, mert tudom, tied az én harcom,
És győztes távolokba néz
Könnyekkel szépült, orcád-fényü arcom.”
Isten oltókése, 1926.
Tóth Árpád
(1886. április 14. - 1928. november 7.)
magyar költő, műfordító
15.
Németh László:
„Nem kell az embernek az Istennel kikezdeni. Ha valamit elvesz, ne mondjuk, hogy amit adna, az se kell. Az ember csak magának árt, ha durcáskodik.”
Forrás:
Németh László: Gyász (1931.)
Németh László
(1901. április 18. – 1975. március 3.)
Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró
14.
Kolozsvári Grandpierre Emil
„Úgy vettem észre, hogy az egyik legértékesebb jótétemény, amit ember embertársának adhat, ha meghallgatja. Nem mindegy, miként. Együttérzéssel kell figyelni az elbeszélőre, mert aki vall, nem a partner életbölcsességeire és tanácsaira kíváncsi, hanem meg akar könnyebbülni. Így hallgatni: művészet.”
Forrás:
Kolozsvári Grandpierre Emil: Dráma félvállról (Változatok hegedűre - Dráma félvállról)
Kolozsvári Grandpierre Emil
(1907. január 15. – 1992. május 11.)
magyar író, műfordító, kritikus
13.
Berzsenyi Dániel
„Hív szívünk csendesebb intésit nem halljuk,
Az előttünk nyíló rózsát letapodjuk,
Messzebb járnak szemeink;
Bámulva kergetjük álmunk tarka képét,
Örökre elvesztjük gyakran éltünk szépét,
S későn hullnak könnyeink.”
Berzsenyi Dániel: Búcsúzás Kemenes-aljától című vers (részlet) 1804
Berzsenyi Dániel
(1776. május 7. - 1836. február 24.)
magyar költő
12.
Bob Gass:
"Szelídnek lenni nem azt jelenti, hogy valaki gyenge… A szelídségben nem az a lényeg, hogy mennyi erővel rendelkezel, hanem hogy mennyit használsz ebből az erőből. Az erő kordában tartása a fontos…. Megütni a másikat, akár az öklöddel, akár a szavaiddal, a gyengék megoldása."
Bob Gass: Tini Mai Ige, 2014. január 03.
Bob Gass,
ír származású amerikai keresztény pásztor, író
11.
Ady Endre
"Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten."
Ady: Az Úr érkezése
Ady Endre
(1877. november 22. — 1919. január 27.)
magyar költő és publicista
10.
Áprily Lajos:
Fázom. Miért tagadjam, emberek?
A szívem is gyökeréig didereg.
A tél sötét árnyéka ráterül
s egy hang borzongat néha: Egyedül…
És néha megrettent egy látomás,
makacs kísérőm lesz, lidércnyomás:
komor hajón állok s mint furcsa rém,
úszó jégóriás rohan felém.
Forrás: Áprily Lajos:
Fázom
Áprily Lajos, született Jékely Lajos
(1887. november 14.-1967. augusztus 6.)
József Attila-díjas költő, műfordító
9.
Reményik Sándor:
„Lelkem tavába kövek hullanak,
A fájdalomnak nehéz kövei,
A felviharzó tompa csobbanást
Sok apró hullámgyűrű követi.”
Reményik Sándor: Kövek
Reményik Sándor
(1890. augusztus 30. – 1941. október 24.)
költő
8.
Nick Vujicic
(1982. december 4. - )
végtagok nélküli evangélista
"Az emberek azt mondják, hogy a fájdalmakat Isten adja. De a Biblia nem erről beszél, hanem arról, hogy a fájdalom, a betegség, és minden kórság a Sátán munkája. Ugyanannak a munkája, aki az első emberpárt megkísértette és ezért bűnbe estek, pedig addig szoros kapcsolatuk volt Istennel. Az emberiség is bűnei miatt vált el Istentől. De Jézus meglátta a mi bűneinket, és a halálával megfizette helyettünk a büntetést. Nekem csak egyetlen egy életem van, amiben meghalhatok. De ha volt valaki, aki értem halt meg, és azután feltámadt, hát ő az az ember, akit én követni akarok! Ő volt a legszentebb, aki valaha ezen földön élt, és csodák igenis vannak. Igazi csoda volt, a bekövetkezett változás a szívemben, és sokkal nagyobb hitre lenne szükségem ahhoz, hogy ne higgyek Istenben. Mert én megláttam valami csodálatosat, ami benne van a Bibliában, hogy amit az ellenséged megpróbált rosszra felhasználni, azt Isten jóra fordítja az életedben.
Forrás: Nick Vujicic Magyarországon elhangzott első előadásán, 2013. április 18.-án
7.
Gárdonyi Géza
„Ó, ha a nap az Isten arca volna, sugarak helyett könny hullana a földre!”
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
I. rész (Hol terem a magyar vitéz?), 15.
Gárdonyi Géza
(1863. augusztus 3. - 1922. október 30.)
író, költő
6.
Reinhard Bonnke
Isten elküldte Jézust, aki „szertejárt, jót tett,
és meggyógyított mindenkit, akik az ördög
igájában vergődtek, mert az Isten volt vele”
(ApCsel 10,38).
A Teremtő így emelte fel a szavát a világát ért
ördögi rombolással szemben. Isten eleve
belealkotta a természetbe a gyógyítás
képességét, amelyet az orvosi kutatások
folyamatosan feltárnak, de Isten nem csak
természetesen gyógyít, hanem természetfölötti
módon is. A Szentírás tagadja, hogy a betegség
Isten akarata lenne, és a gyógyulást mondja
Isten akaratának. Az Ő gyógyító keze sokkal
több embert megérint, mint azt sokan gondolnák.
Az egész világon csak ezen a napon is sok
természetfölötti gyógyulás történik, amelyek
bizonyítják, hogy „Jézus Krisztus tegnap, ma és
mindörökké ugyanaz” (Zsidó 13,8).
Bízz Jézusban a gyógyulásodat illetően is!
Forrás: Reinhard Bonnke Facebook-os oldala
Fordította: Szakály Csaba
5.
Wilhelm Busch:
„Hol van Isten? … Miért engedi ezt meg? … Miért hallgat Isten?”…
Gondoljuk el, hogy a bíróságon vagyunk. … A vádlottak padján Isten ül. Ekkor azt mondjuk: „Vádlott, Isten, hogyan engedhetted meg mindezt? Miért hallgatsz?”
Szeretném Önöknek a legérthetőbben megmondani, hogy olyan Isten, aki bennünket a bírói székbe enged ülni, saját maga pedig a vádlottak padján ül - nem létezik! …
Az az isten, aki elé így lépsz, aki előtt így kinyithatod a szádat, akit így kérdőre vonhatsz – mint bíró állhatsz előtte és ő a te vádlottad -, ez csak a te képzeletedben él! Ehhez én is csak azt mondhatom: El ezzel az istennel! El ezzel az ostoba istennel, akit a mi korunk alkotott magának. Akit vádolunk, félretolunk, vagy visszahozunk, mikor, hogyan van rá szükségünk. Ez az isten nem létezik! De akarok mondani valamit neked! Létezik egy másik, valóságos Isten! Ő elé úgy lépsz majd egyszer, mind vádlott, akkor nem is nyithatod ki a szádat, mert Ő fog téged kérdezni: Miért nem tiszteltél engem? Miért nem kiáltottál hozzám? Miért éltél erkölcsi posványban? … Miért gyűlöltél? Miért … ? –így fog téged kérdezni. Akkor a szó a torkodon akad! És akkor ezer kérdésből egyre sem tudsz felelni! Nem létezik olyan Isten, akinek azt mondhatjuk: Tűnj el! De létezik egy szent, élő, valóságos Isten, Aki nekünk mondhatja majd egyszer „El veled!” … Mi vagyunk a vádlottak, és nem az Isten.
Ez az első, amit teljesen érthetően ki kellett mondanom: ennek az egész kérdésnek a felvetése már alapjában hamis.
Wilhelm Busch: Jézus a mi sorsunk, Átdolgozott kiadás, 2010.
„ Miért hallgat Isten?” című fejezet - részlet
4.
Reinhard Bonnke
3.
Alister McGrath
(1953. jan. 23.- )
hitvédő, a történeti teológia professzora
„Hogy a szenvedés nem egyeztethető össze a
szerető Istennel? Meg kell tanulnunk, hogy a
maga valóságában fedezzük fel és becsüljük me
g az isteni szeretetet, s ne is azonosítsuk a róla
alkotott elképzeléseinkkel. Isten elmondja,
milyen az Ő szeretete; nem kell találgatásokba
bocsátkoznunk.”
Alister McGrath, Híd, Harmat, 1997.
163.o.
2.
Clive Staples Levis
(1898. nov. 29.-1963.nov. 22.)
Író, keresztény gondolkodó, irodalomtörténész
„Ha Isten megteremt egy anyagi világot, és teremtményeinek megadja a cselekvés szabadságát, akkor a szenvedés a dolog természetéből adódóan be fog következni. Miután a világegyetem létrehozásában és teremtményei szabadsággal való felruházásával érvényesítette mindenhatóságát, nem védheti ki azt, ami a szabad világegyetemből következik: a szenvedést. Próbáljuk meg kizárni a szenvedés lehetőségét, amelyet a természet rendje és a szabad akaratú lények léte hoz magával, s azon vesszük észre magunkat, hogy magát az életet zártuk ki vele.”
Idézi: Alister McGrath, Híd, Harmat, 1997. 162.o.
Hivatkozik: C. S. Levis: A fájdalom, Harmat, 1992. 29.o.
1.
Gyökössy Endre
“De sokszor kérdik: Hogyan engedheti ezt Isten? Rendszerint ezt felelem: Isten szabad akaratot adott, és így nekünk szabad ölni is, meg ölelni is… borzasztó lenne, ha az Ember csak egy fölhúzott masina volna, és azt csinálná, ami belé van programozva!
Hihetetlenül nagy dolog, hogy szabad akaratunk van! Tehetünk jót és rosszat. Segíthetünk, vagy nem segíthetünk. Ránk van bízva. Ez az ember méltósága.
Az Isten, a Teremtő: felnőtt lénynek, homo sapiensnek, sőt homo christianusnak akar engem! Az állat csak azt teheti, amit az ösztönei diktálnak. Én: annak az ellenkezőjét is! Ettől ember az ember. Nem az ösztöneim elnyomásáról van itt szó, hanem a fölöttük való uralkodásról. Hogy jól és jóra használjam őket. A puskaporral nem csak agyonlőhetek valakit – de fölrobbanthatok egy sziklát, hogy út legyen előttünk, ne akadály.”
Forrás: Gyökössy Endre: Isten öreg bojtárjának vallomásai, Szent Gellért Kiadó, 2011. 70-71. o.
Gyökössy Endre
(1913. február 17. — 1997. november 20.) lelkész, pszichológus, író és költő
Üzenetküldés Küldj te is egy idézetet! Az idézethez add meg a pontos forrást: Az idézett mű címét, szerzőjét, a fordítót, az évszámot... Olyan adatokat, amelyek hitelesítik az idézet szerzőhöz kapcsolt valódiságát. A címed és az üzeneted nem jelenik meg az oldalon. |
Menü
Oldalelemek
Keresés a honlapon |
Üzenőfal |