Idézetek tárháza - Mirjam o

 

Tartalom

Copernicus (4.) csillagász

Davies, Paul (20. 22.) fizikus

Dávid király (3.)

Derek Prince (18.) teológus

Denton, Michael (14.) biokémikus, író

D'Souza, Dinesh (16.) író

Dyson, Freeman (19.) fizikus, matematikus

Fehrenbach, Charles (23.) csillagász

Galilei, Galileo (9.) fizikus és csillagász

Herschel, Friedrich Wilhelm (6.)

Irwin, James Benson (1. 2.) űrhajós

Kálvin János (18.) reformátor

Kepler, Johannes (10.) fizikus, csillagász

Kopernikusz (4.) csillagász

Lengyel Menyhért (8.) író

MacArthr, John (7.) apologéta, író

Mädler, Johann Heinrich (12.) csillagász

Newton, Isaac (5) természettudós, csillagász

Thompson, Richard L. (21.) matematikus

Weidemann, V. (15.) asztrofizikus

Wetherill, George (13.) csillagász

 

 

 

23.

Charles Fehrenbach

„Olyan természeti jelenségeket látni, ami másoknak nem adatott meg, természeti törvényeket megérteni, melyeket mások nem képesek felfogni, nos ez még inkább arra indít minket, hogy elcsodálkozzunk a világegyetemen… Bizonyára, mint csillagász Istent nem találom meg benne. Mégis csillagászként is hívő maradok… Megmarad a csodálkozás, amit a távolságok, a határtalanság és a csillagok csodálatos kölcsönhatásai váltanak ki, valamint a kérdés, hogy milyen a világ az ismert határokon túl.”

Forrás:

Christian Chablais író „Miről beszél Önnek a Világegyetem?” feltett kérdésére adott válasza egy interjú során. „Dieu existe? Qui”, Paris, 1979

Arra a kérdésre, hogy egyetért-e a bibliai idézettel: „Az egek hirdetik Isten dicsőgét.” (Zsolt 19:2), ezt felelte:

„Ó, igen hiszek benne. Hozzá szeretném tenni, hogy az élet és ugyanúgy az atomok is az Ő dicsőségét hirdetik. Ezeknek a bibliai szavaknak manapság még nagyobb a jelentősége.”

Forrás: Christian Chablais: „Dieu existe? Qui”, Paris, 1979

Idézi:

Werner Gitt: Jelek a mindenségből, 44-45. o.

Charles Fehrenbach

(1914. április 29. – 2008. január 9.)

francia csillagász

 

22.

 

Paul Davies

(1946. április 22. - )

brit fizikus és író

"Számtalan módja van annak, ahogyan a Világegyetem tökéletesen kaotikus lehetne. Elképzelhetnénk törvények nélkül, vagy olyan törvények zűrös összevisszaságával, amelyek rendezetlen, megbízhatatlan viselkedésre késztetnék az anyagot. Avagy ellenkezőleg, a világegyetem lehetne szélsőségesen egyszerű is, egészen a jellegtelenségig - például hiányozna belőle az anyag vagy a mozgás. Elgondolhatnánk azután olyan Világegyetemet, amelynek körülményei pillanatról pillanatra bonyodalmasan vaktában változnának, vagy akár olyat amelyben minden hirtelen megszűnne létezni. Nincs logikai akadálya ilyen rakoncátlan világegyetemek létezésének. A valódi Világegyetem azonban másmilyen. Magasrendűen rendezett. Pontosan meghatározott törvényekkel és határozott oksági összefüggésekkel rendelkezik. Egyfajta megbízhatóságot is felfedezhetünk ezeknek a törvényeknek a működésében.

Prof. Paul Davies: Isten gondolatai 192.

 

21.

Richard L. Thompson

"... az Univerzum számos vetülete, összetett és rendezettséget mutató tulajdonságainak végeláthatatlan sora arra utal, hogy egy értelmes alkotó hívta életre"

Richard L. Thompson: Kérdőjelek az ősrobbanás körül c. tanulmány 24. o.

Richard L. Thompson

(1947. február 4. – 2008. szeptember 18.)

matematikus

 

 

20.

Paul Davies

„Nem hiszem, hogy létünk a világegyetemben a vaksors szeszélye, a történelem véletlene, semmi kis zörej lenne a nagy kozmikus drámában. Ehhez túlontúl is belekeveredtünk a dolgokba. … Nekünk valóban itt a helyünk.”

Forrás:

The Mind of Good, Simon und Schuster, London, 1992, magyar kiadása: Isten gondolatai, Kulturtráda Kiadó, 1995. 230.o.

Idézi Dawid W. Gooding – John C. Lennox: Küzdelem az élet értelméért, Evangéliumi Kiadó, 2001. 61.o.

 

Paul Davies

(1946. április 22. - )

nem hívő fizikus

 

 

19.

Freeman Dyson:

„Ha szétnézünk az univerzumban és felemeljük azt a sok fizikai és csillagászati véletlent, amely létezésünkhöz hozzájárult, úgy tűnik, mintha az univerzum bizonyos értelemben tudott volna a jövetelünkről.”

Forrás:

Freeman Dyson: „Energy int he Universe” Scientific American, 224, 1971, 50. o.

idézi:

Dawid W. Gooding-John C. Lennox: Küzdelem az élet értelméért, Evangéliumi Kiadó, 61. o.

 

Freeman John Dyson

(1923. december 25. - )

fizikus, matematikus

 

 

18.

Derek Prince

(1915. augusztus 14. – 2003. szeptember 24.)

Biblia-tanító, író

„Az univerzumot nem pusztán fizikai erők irányítják. A matematikai fizika fogalmaival nem lehet tökéletesen leírni. Bár bizonyos fokig igazak, nem fedik a teljes valóságot. A világegyetem mögött rejlő végső valóság egy személy: Isten. A törvény szó is értelmetlen törvényadó nélkül – aki elrendeli és érvényre juttatja a törvényt. Az ember által felismert törvények a világegyetemben a láthatatlan Teremtő megbízhatóságának látható megnyilvánulásai.”

Forrás:

Derek Prince: Dallamok Dávid hárfáján, Amana Kiadó, 1994, 179. o.

Fordította: Borbély Rita

 

17.

Kálvin János

(1509. július 10.-1564. május 27.)

svájci reformátor, keresztyén tudós

„Egyedül Isten tartja fenn a

teremtett világot, amely nélküle a

semmibe hullna vissza. Isten minden

dologba naponként annyi hatóerőt

csepegtet, amennyit Ő akar. Ezek

Őnélküle sem mozdulni, sem mozogni

nem tudnának. Kifürkészhetetlen

bölcsességével mindeneket a maga

célja szerint igazgat.”

(Idézi:  W.Niesel: Kálvin teológiája (Kálvin

János Kiadó, Budapest, 1998), 54.o.

 

 

16.

Dinesh D'Souza

(1961. április 25. - )

író

„A legnagyobb tudósokat is

megdöbbenti, annyira furcsa ez.

Egyáltalán nem szükségszerű, hogy

az univerzum bármilyen szabályoknak

engedelmeskedjen, nemhogy

matematikailag leírható

szabályoknak. A tudósok

megdöbbenése abból a felismerésből

fakad, hogy a világegyetemnek

egyáltalán nem kell így viselkednie.

Könnyen lehetséges lenne, hogy az

univerzumban a szabályok vagy a

körülmények megjósolhatatlanul,

pillanatról pillanatra változnának,

vagy akár egy olyan, ahol a dolgok

ide-oda ugrálnának a létezés és a

nem létezés között.”

Dinesh D'Souza: Mi Olyan Nagyszerű A Kereszténységben; (Regnery Publishing, Inc, 2007, chapter 11)

 

15.

V. Weidemann

asztrofizikus

„A kozmológia több filozófiai feltételezésen alapul, mint a természettudomány bármely ága. Másrészt, amikor arra kényszerülünk, hogy szűkebbre szabjuk annak határait, ami tudománynak nevezhető, és nem is remélhetjük, hogy a kozmológia alapvető kérdéseire tudományos választ kapunk, akkor el kell ismernünk, hogy az Univerzumot alapjában véve nem lehet megérteni. A tudománynak számolni kell azzal, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket nem lehet megválaszolni. Ami marad, az egy olyan elmélet, amely nemtudásunkon alapszik.”

Forrás: A filozófia 16. világkonferenciája, Düsseldorf, 1978

Idézi: Prof. Dr. Werner Gitt: Gyakran feltett kérdések, Evangéliumi Kiadó, 1992. 44.o

 

14.

Dr. Michael Denton

(1943. aug. 25. - )

brit – ausztrál író és biokémikus:

„A biológiai tudományok révén felhalmozott összes bizonyíték azt a központi állítást támasztja alá… , hogy a kozmosz egy gondosan megtervezett, egységes egész, amely alapvető okaként és céljaként hordozza az emberiséget, olyan egész, amelyben a valóság minden aspektusa ebben a lényegi tényben nyer értelmet és magyarázatot.”

Idézi: Rick Warren: Miért élek a földön? KIA, 2010. 14.-15. o.

Hivatkozik: Michael Denton: Nature’s Destiny: How the Laws of Biology Reveal Purpose int he UNIVerse (New York: Free Press, 1998), p. 389.

 

 

 

13.

 

George Wetherill

(1925. aug. 22. – 2006. júl. 19.)

fizikus, csillagász

"Ha nem volna egy olyan nagy bolygó, amely olyan pontosan van elhelyezve, mint a Jupiter, akkor a Földdel ezerszer gyakrabban ütköznének üstökösök és meteorok, és más csillagközi törmelékek. Ha nem lenne a Jupiter, nekünk nem lenne lehetőségünk arra, hogy itt és most a Naprendszer eredetét tanulmányozzuk."

Forrás:  G. W. Wetherill, "How Special is Jupiter?,” Nature, vol. 373, 1995, 470.o. (Mennyire különleges a Jupiter?) Idézi:  Harun Yahya: Csodás események láncolata

 

 

12.

Johann Heinrich Mädler

(1794. máj. 29.-1874. márc.14.)

német csillagász, a Hold első feltérképezője

 

„Egy igazi természettudós nem lehet istentagadó. Aki olyan mélyen betekinthet Isten műhelyébe, mint mi, és annyi alkalma van csodálni mindentudását és örök rendjét, annak alázattal térdet kell hajtania a szentséges Isten ténykedése előtt.”

Werner Gitt: Jelek a mindenségből, Evangéliumi Kiadó, 1997, 50.o.

 

11.

 

10.

10.

Johannes Kepler

(1571. dec. 27. - 1630. nov. 15.)

német matematikus, csillagász, a bolygómozgások törvényeinek felfedezője

„A (fizikai) törvények belül esnek az ember szellemi felfogóképességén; Isten azt kívánta, hogy felismerjük őket."

 

 

Vladimir Vukanovic: "Tudomány és hit" című könyve.
Kálvin Kiadó, 16.o.

 

9.

 

9.

Galileo Galilei

(1564. február 15. — 1642. január 8.)

olasz fizikus és csillagász, a heliocentrikus

világkép megalkotója

 

„Úgy gondolom, hogy a tudományos kérdések megválaszolásakor a valóság jelenségeiből és a kísérletek eredményeiből kell kiindulni, és nem bibliai idézetekből, vagy teológiai tételekből. Ezzel még nem követünk el szentségtörést, hiszen Isten éppúgy jelen van a természet törvényeiben is, mint a Szentírás szövegeiben.”

Vekerdi László: Így élt Galilei, (150) Typotex Kft, Budapest, 1997

 

 

 

8.

Lengyel Menyhért

(1880. január 12. - 1974. október 23.)

magyar író, publicista, színmű- és

forgatókönyvíró

 

 

„Valamikor, egy régi fogalmazásban,

mely akkor sem volt igaz, inkább csak hatásos írói beállítás volt, azt mondták: egyik oldalon a tudomány,

másik oldalon a hit. (…)

Én azt hiszem, ez a félreértés már

régen kiderült - ez a beállítás már régen a múlté.Azok a dráma- és regényhősök (csillagászok, matematikusok, nagy orvosok, felfedezők,technikusok) miért kellettek, hogy ateisták legyenek? (Bár a korszellem a múlt században

kissé afelé hajtotta őket.) Nem

lehet egy csillagász - akármilyen nagy tudós - egyben vallásos, hívő lélek? Vagy egy orvos? Nem lehet

gyöngéd, szerető ember? Élete

problémáját úgy kell felállítania, hogy: itt a tudomány, ott a vallás?

Régi fogalmazás. Ma, azt hiszem,

világos, hogy: mentől nagyobb tudós, mentől inkább befelé halad a világmisztérium titkaiba

(pláne csillagász!), annál inkább kell, hogy érezze a mindenség rejtélyének leheletét, és ha nem is hívője a dogmának, de sokkal inkább hívője az isteni csodának, ami a létezés (tehát hívője Istennek).

(…)Isten nem ellensége a

 

csillagászoknak. Isten

nem ellensége annak, aki az ő titkait kutatja és a természet titkait kutatja, még akkor sem, ha

kutatása közben olyasvalamire jön rá

a tudós,ami ellentmond a vallás formalizmusainak és merev dogmáinak.”

Forrás: Lengyel Menyhért: Csillagok, Nyugat,

1925/7.szám

 

 

 

7.

Dr. John F. MacArthur

(1939. június 19. - )

író, hitvédő prédikátor, lelkész-tanár

 

"Isten nélkül az univerzumnak nincs életképes

magyarázata. Ilyen sok bámulatos és bonyolult

csoda nem jöhetett volna létre Tervező nélkül.

Mindenre csak egyetlen lehetséges magyarázat

van: a bölcs és mindenható Isten teremtő ereje.

Ő teremtette és tartja fenn az univerzumot, és

ő ad értelmet neki. Nélküle semminek sincs

értelme. Nélküle csak az a nézet marad nekünk,

hogy minden a semmiből bukkan elő, ok nélkül.

Nélküle érvénybe lép az evolucionisták

értelmetlen képlete:

Semmi szorozva senkivel

egyenlő mindennel."

John MacArthur: Harc a kezdetért, Evangéliumi

Kiadó, 2006. 32. o.

 

 

6.

6.

F. W. Herschel

„Minél fejlettebb a tudomány, annál nehezebb elvetni egy teremtő és egy mindenható bölcsesség örök létezésének nyilvánvalóságát.”

Forrás:

Vladimir Vukanovic: "Tudomány és hit" című könyve. Kálvin Kiadó, 19.o.

 

Friedrich Wilhelm Herschel

(1738. november 15. - 1822. augusztus 25.)

 

német-angol csillagász, az Uránusz bolygó felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő- csillagásza

 

 

5.

 

5.

Newton:

„A kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.”

 

Forrás:

Vladimir Vukanovic:

"Tudomány és hit" című könyve.

 

Isaak Newton,

 

(1642. december 25. — 1727. március 20.)

 

angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus

 

 

 

4.

 

4.

 

Copernicus:

„Állandó megfigyelések, valamint a világ szerkezetének isteni bölcs rendjével fenntartott értelmi kapcsolat következtében ki ne csodálkoznék el mindenek Teremtőjének nagyságán.”

Forrás:

Vladimir Vukanovic: "Tudomány és hit" című könyve.

 

Nicolaj Coprnicus

(1473-1543)

a heliocentrikus világkép megalkotója

 

 

3.

 

3.

Dávid király:

Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön, az égen is megmutattad fenségedet!...

Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél,
micsoda a halandó - mondom -, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?
Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg.
Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél.

 

Biblia:

Dávid zsoltára, Zsoltárok 8:2, 8:4-7

Dávid,

kb. (Kr.e. 1010-Kr.e. 970)

Izrael második királya

 

 

 

2.

 

2.

J. B. Irwin:

"A Holdon töltött utolsó nap vasárnap volt, és mert autó állt rendelkezésünkre, egy kis kirándulást tettünk.

A látványtól lenyűgözve eszembe jutott a Zsoltár 121:1 'Tekintetem a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem.'

Isten Igéjében nagy erő van. Miért is lennék meglepve azon, hogy Isten jelenlétét a Holdon is érzem? A Szentírás arra tanít, hogy Isten mindenütt jelen van."

 

Forrás:

Werner Gitt: Meg van írva.. (Evangéliumi Kiadó)

 

 

James Benson Irwin

(1930. március 17. — 1991. augusztus 8.)

amerikai űrhajós,

 

az Apolló 15-tel repült a Holdra 1971-ben

 

1.

 

 

 

1.

J. B. Irwin:

"Ha valaki ott járt, ahol én, és látta a csodálatos kék gömböt, a Földünket, akkor neki csak egy célja marad: elmondani az embereknek, hogy milyen lenyűgöző a teremtett világ, melyet Isten ránk bízott, és azt, hogy ezt a felelősséget csak akkor értjük meg igazán, ha elfogadjuk őt életünk Urának. Sokkal fontosabb az ember Holdra lépésénél az a tény, hogy Isten a lábát a Földre tette."

Forrás:

Familien Kalender 1992, Blaukreuz - Verlag Wuppertal - Eduard Ostermann interjúja

Az idézetet fordította: Harsányi Andrásné

James Benson Irwin

(1930. március 17. — 1991. augusztus 8.)

amerikai űrhajós,

az Apolló 15-tel repült a Holdra 1971-ben

 

Üzenetküldés Küldj te is egy idézetet! Az idézethez add meg a pontos forrást: Az idézett mű címét, szerzőjét, a fordítót, az évszámot... Olyan adatokat, amelyek hitelesítik az idézet szerzőhöz kapcsolt valódiságát.A címed és az üzeneted nem jelenik meg az oldalon. E-mail címed: Szöveg: